|
Mindig tudd!
2008.03.24. 02:49
 A költőnő ezt a versét a testvérének, húgának írta, amikor kollégiumba ment, s elváltak útjaik.
A vers önmagáról mesél, ha majd nem lesz egyszer a nővérke, a hugica tudja: mindig szerette.
Ha egyszer nem leszek,
Meghalok, vagy elmegyek,
Azt akarom, hogy tudj róla,
Még mielőtt a szél megfordulna,
Hogy nekem csak te voltál,
És te is leszel mindig,
Gyerekkorom varázsa nem múlt el végleg,
Hiszen te voltál, aki folyton rám nézett;
Ezért kell tudnod róla,
Nemcsak úgy érezni néha,
Hogy életem folyamán mindig téged kerestelek,
És bocsáss meg, hogy most írom így,
Mikor már beesteledett,
És nem kapod ezt már meg,
Csak ha majd nem leszek,
Ha meghalok, vagy ha elmegyek,
Mert én téged mindig is Nagyon Szerettelek!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Caterine versei 
