tonibacsi: Van-e még hely (részlet)
2009.05.09. 21:35
"Felfeszülni az égre kevés"
A sírás fojtogat, de már évek óta nincsenek könnyeim. Szükség lenne rájuk. A kopott hintalóban nagyapa által készített hintalovam jut eszembe, s a felfeszítésről egy kék szemű szirmabesenyői üveges mondata 1995-ből, melyet nem értettem: egy nagy feszülettel fognak a világ felé feszíteni.
Azt hittem, félrebeszél, én nem néztem le az ilyeneket sem, mint másokt sem régebben. Mindenkit megértettem, viselkedésüket meg tudtam magyarázni.
Ajkamról nem csendül énekszó soha többé.
Kellemes hétvégét kívánok Önöknek!
"Mégis, hogyha fojtogat a sírás,
S eloltják az esti fényeket,
Ím, a feltört régi titkosírás
Láthatóvá tesz reményeket
Mégis él az eltűnő varázslat,
Felnyerít a kopott hintaló,
Általad lesz színesebb a másnap,
Néma csengő hangja hallható.
Mégis, úgy van, hogy a nagy csodához
Felfeszülni az égre kevés,
Hozzádőlünk egy kiszáradt fához,
S mienk marad az emlékezés."
A sírás fojtogat!
"Mégis él az eltűnő varázslat,
Felnyerít a kopott hintaló,
Általad lesz színesebb a másnap,
Néma csengő hangja hallható"
Gyönggyé vált könnyeimet ,tenyeredbe teszem...