|
Fohász
2008.03.19. 19:42
 Ez a dal azokról szól, akik csalnak a sorsukban, nem azt az életet élik, amit tettük alapján megérdemelnének.
Egyetlen istenem, hozzád szól fohászom,
Ne engedd teljesen elveszni országom!
Küldd el a Messiást, hÍvőknek szent fiát,
Mutasd fel gyümölcsöd annak, aki lát!
Szent jobbod ereje ott legyen felette,
Ne tudjon ártani a balga fekete,
Kufár-arc tisztaként tekint fel reád,
Mások meg úgy hiszik, nincs másvilág.
Nyomor és halál az igaz jutalma,
Dölyfösség az erény, vallja rablógazda.
De sok bandavezér él e hazában,
Az a talpig legény, ki csal sorscsatában.
Irígylik a jövőt, irígylik a múltat,
Irígylik a hitét a nyomorultnak,
Akár, mint létkerék, nyelvük úgy pereg,
Mágia hatalom kezében a nyereg.
Lehet-e zsarolni a Sorsnak kerekét,
Az rendeltetett tán, vesszen el ez a nép?
Istenem tekints el földi küzdőtérre,
Sújts le villámoddal és tiszta lesz ég!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Caterine versei 
