Az anyai szeretetről
2008.04.02. 23:13
Az anyai szeretet, mint írtam imádattal kezdődik a születés pillanatától, mely egy életre szól.
Természetesen az iszaptól hányt fellegű népekre ez nem vonatkozik, ők odaszületnek, ahová megszülettetik őket. De van egy előnyük: többször születhetnek meg.
|
Azt kérdezted tőlem,
nagyon vártalak? -
Mint az éjszakára
fölvirrad a nap,
mint a délutánra
jő az alkonyat,
mint ha szellő jelző
a förgeteget -
ezer pici jelből
tudtam jöttödet.
Mint tavaszi reggel
a nap sugarát,
fagyos téli este
jégcsap csillagát,
mint az alma ízét,
tejet, kenyeret -
pedig nem is láttalak még,
úgy ismertelek.
Mint a fény az árnyat,
záport a virág,
mint a patak medrét,
madarat az ég,
mint sóhajos nyári éjjel
a fák az eget -
mindenkinél jobban téged
így szerettelek.
Hát igen! Ez, amiről írtam, melyet szavakba önteni nagyon nehéz!
Az anya szeme fénye a gyermeke, fontosabb mindennél, mindenkinél.
Az anyai szeretet egész életünket meghatározza, milyenségétől függ, hogyan boldogulunk az életben, mennyire leszünk talpraesettek, vagy határozatlanok.
A boldogság kialakulásában nagy szerepe van az anyának, aki ölelgetve csókolgatja magzatát. Ennek hiánya későbbiekben a házasságban okoz problémákat, a nem ölelgetett emberek nehezen fogadják el a testi érintést szerelmüktől is, bár a szerelem mindent legyőz, a múltat is feledtetni képes, olyan hatalmas erő, melyet legyőzni nem lehet. A szerelem két ember csodálata, a másik hangjának szívujjongással való hallása, szépségében, szavaiban való gyönyörködésben, szinte önkívületi állapotot jelent. Ilyen szerelemre érdemes alapozni a társadalom legkisebb egységét: a családot.
|
|