Fülöp – és Jakab, mindkettő névnapja május 1-én van.
Fülöpöt leveles Fülöpnek is emlegették, s ez összefügg a természet virágba, levélbe berulásával. A hónap neve – a rómaiaknál Maia istennő  nevéből keletkezett, aki a föld termékenységének volt az istenasszonya.
Május 1-én szokásos májusfaállítást is Fülöp és Jakab nevéhez kapcsolják, a legenda szerint egy Valburga nevű leány volt a segítőtársuk, akit ezért a pogányok megrágalmaztak, mire a leány, hogy rágalmazóit megszégyenítse – a földbe szúrta vándorbotját, letérdelt előtte, s íme: a száraz fa a pogányok szeme láttára kizüldült. Ez összefügg a Wagner-operából ismert Parsifal-motívummal  is.
Ezt zöldfarsangnak is nevezik, a lányos házak elé állított májusfát meg hajnalkafának, jakabfának is hívták. A múlt század óta ez a nap a munkásságnak is nagy nemzetközi ünnepe.
Fülöp a görög Philippószból rövidült, eredeti alakja valóban Filep volt.

     A Fülöphöz hasonlít a görög eredetében Hippolit, amelyet Csortos Gyula és Kabos Gyula klasszikus filmjéből ismerünk leginkább, görögből latinosított Hyppolytus jelentése: lovakat kifogó, eloldozó, vagyis lovász.
A magyarban az Ipoly formája alakult ki az augusztus 13-as névnek.

     Mónika május 4-én tartja névnapját. Az észak-afrikai, kárthágói születésű nagy egyházatya és emlékíró Szent Ágoston édesanyja viselte e szép nevet. Egyesek szerint intő, figyelmeztető jelentésű latin momens szóból eredt, valószínűbb pun származtatása, s így azt jelentené: istennő.
     Flóra névnapja júliusban van 29-én, ill. november 24-én, a rózsa már májusban virágzik, e név éppen a virágzás versbeli istennőjéről kapta a nevét, a régi rómaiaknál flos, floris annyit jelentett: virág.   Névnapjukat is együtt tartják.
Flórián férfitársa is májusi, 4-re esik a névnapja. Jelentése: virágos, virágzó.
Szent Flórián a tűzvészek elleni védőszent lett.
Florianus római polgári tisztviselő volt a mai Ausztria területén, a III. században keresztényüldözés idején malomkővel a nyakában az Enns folyóba vetették.
Flóris Flórián becéző alakja kevésbé ismert.

       Tamara datolyapálmát jelent az ótestamentumi héberben, oroszoknál népszerű név. 

     Olívia olajfa jelentéssel bír, a latin oliva rajlik benne.   Vele rokon a május 11-i Izidóra, keleti és délszaki  eredetű név,
Jelentése összefügg a flórával, a görög Iszidórisz azt jelentette: ízisz egyiptomi istennő ajándéka, Ízisz pedig a termékenység, az áradás, a szerelem, az anyaság, az ég és a Föld istennője volt.
A május 11-i és 15-i Isidor sem sokkal divatosabb, a gyomai Kner Izidor világhírű könyvnyomdája messze földön híressé tette.
Izidórból alkották meg Isort, női párját Izórát.

       Melinda 1775-ben a magyar nagyúr felesége, s innen került neve bele – mármint franciából – nemzeti tragédiánkba, ahol első kidolgozásban még Adelájá volt. Germán Ermelindából magyarázták, első tagja hermion pajzs.  Második tag jelentése: hársfa, ill. hársfából készült pajzs.  Becéző neve a Linda.


     Irma szintén germán eredetű, Irmin (Erwin) istennő nevéből eredt, irm- nagyságot jelentett. Vannak, akik a hermion germán néptörzs nevét sejtik benne. Ermából alakult ki Emma.

      Gizella május 2-án I. istván bajor származású neje Irmához hasonlóan germán eredetű, a Siegfried-mondában szereplő Giselher azt jelentette: túsz, hadifogoly. Gizi és Ella a becéző alakjai.

     Szigfriddel rokon a május 2-i Zsigmond. A Nibelung-ének hősének, a sárkányölő Siegfriednek nevében a győzelem és béke ismerhető fel.
 

      Pongrác, Szervác, Bonifác a hideget hozzák május 12-én, 13-án és 14-én.
Beszterce ostromának hőse Pongrácz István volt. A Pongrác a latin Pancratiusnak rövidebb Pancrác változatából keletkezett, a latin név pedig a görög Pankratioszból. Ez a név a minden jelentésű pan szónak s az erő, hatalom értelmű kratosznak az összetétele, azonos a sportból ismert pankrációval, a szabadstílusú bírkózásnak nemzetközi nevével, vagyis ilyesmit jelentett: nagy erejű. Ilosvai verses szófejtőjében azt mondta: „Pongrác, a nagy látó”.
Pongor változata is született, május 12-én tartják a névnapjukat.
Mint vezetéknév él.
Bonifác a latin homo bonifati, vagyis a jó sors embere kifejezésből rövidült, Bónis alakja is keletkezett.
Szervác szintén római eredetű, latin nyelvben azt jelentette: megszabadított, felszabadított.

     Zsófi, Zsófia, Zsóka május 15-re esik, a fagyosszentek után ülik névnapjukat. Görög nyelvben bölcsesség a jelentésük, görögben nem Zsófia, hanem Szófia hangzott, ahogy a konstantinnápolyi híres templom nevében is a Hagia Szófia jelentése: a szent bölcsesség temploma.
(Zárójelben ideírom az én variációmat: Szófia a szó fia jelentésnek, ezért lehetett bölcsesség a megfelelője)
Sonja is Zsófia orosz becéző alakban, Szonyának németes helyesírású formája.

     Timea május 3-ra esik. Jókai Aranyembere tette népszerűvé. Ezt a nevet a görög Eftimea (Euhymia) név megrövidítésével alkotta meg az író, jelentése: jó + tisztelet. 

     Angéla május 31-én ünnepli névnapját.
Angyal szavunkkal azonos a jelentése, a görög angelosz, s ennek latin megfelelője az Angelus eredetileg hímnemű volt. Az Angyalkák május 31-én tartják névnapjukat, az Angelikák viszont január 27-én.

      Milán május 19-én van, szláv eredettel. A malaszt már ritka nyelvünkben, a Halotti Beszédben milosztként fordult elő.
Ádám „mennyi malasztban” lett megteremtve. A szláv mítosz jelentése: kegyelem, könyörület, ill. szeretet, kedvesség, szívesség. Ennek tövével függ össze a Milán név is, Füst Milán tette ismertté, melynek  jelentése: kedves. Női párja a szeptember 16-i Milica, ezt magyarázzák az ugyanekkor tartott szláv Ludmilla becézőjeként is. Milica jelentése: a nép körében kedvelt, közkedvelt, népszerű. 

    Imola május 13-án ünnepel, írói képzelet leleménye, eredetileg vizes talajon termett fűfélét jelentett a népnyelvben, Jókai használta fel Bálványosvárában. 

     Dezső május 23-án becéző képzőjében magyar csak, latin Desiderius, vagy Desideratus – kíván, óhajt jelentésű desiderare igéből származik, s azt jelenti: óhajtott, várva várt. Női párja a május 8-i
Deziderata. 

      Felicia május 20-ra esik, boldog, szerencsés jelentéssel Félix női párja – május 18-án, ill. május 30-án.

     Bódog nevet a nyelvújítók támasztották fel, a hiedelem szerint a Bódog nevű gyermek azt jelentette: gazdag.

     Felicián, Felicitás változata is, jelentése: termékenység, szerencse, boldogság. Zita – németben Cita – rövidülése lehet. A Ziták áprilisban tartják a névnapjukat.

     Izsák Bibliai eredete ismert – Szárainak, vagyis Sárának a fia. Sára jelentése: hercegnő, uralkodónő. Izsák, mikor Isten  Mózes I. könyve szerint  próbára tette Ábrahámot, vette az egy fiát, elindultak a máglyával való fával a Mória hegyére, ahol Isten visszavonta a próbát.
Bács-Kiskun megyében an az Izsákfa, eredetileg: Isaakfalwa, vasban.
 

     Jób alakja szintén héber eredettel bír, tűrő, üldözött a jelentése, más vélemény szerint ellenség, támadó. Május 10-én Jób eredeti héber alakja Hiób volt,s a Hiób-hír is fogalommá vált, vészhirt, lesújtó hírt jelentett a bibliai Jób neve, ill. sorsa nyomán. A régi újságokban a gyászhirek rovata Hiób-hirek címmel szerepelt, de családnévként is előfordul, Németh László Szerdai fogadónap c. regényének szerzetestanárát  is Jób Arzénnak hívják.
Az Arzén keresztnév nem függ össze a méreg nevével, a görög Arszeniosz származéka, azt jelenti: erőteljes, férfias.
 
      Szaniszló lengyelből került hozzánk, eredeti alakja Stanislav, azt jelenti: állandó dícsőség. Szaniszló régi Szatmár megyében Szaniszlófalva a régi Trencsén vármegyében.
      Eszter egy nappal előzi meg a naptárban Orbánt, nevük napja május 24-re esik, 
A Biblia ószövetségi könyvei szerint Ahasvér(os) (Xerxes) perzsa király zsidó felesége,  Eszter menti meg a zsidóságot a gonosz Hámán kezéből.
A héber Eszter azt jelentette: mirtusz, hozzá hasonló perzsa párjának jelentése is: csillag, ill.: bájos, fiatal lány.  A fehér virágú mirtosz az ókorban a szűzesség, a fiatalság jelképe volt, ezért szoktak a menyasszonyok, vőlegények is mirtuszkoszorút, ill. mirtuszágat viselni az esküvőn mg napjainkban is.

     Orbán május 25-én tartja a névnapját. A pápák közül nyolcan viselték ezt a nevet, a kr. U. 230-ban elhunyt I. Orbán pápa volt, aki a hagyomány szerint elrendelte volt, hogy a miseáldozat kelyhét és ostyatartó tányérkáját aranyból, vagy ezüstből készítsék. Ezért később szőlőfürttel a kezében ábrázolták, s így lett a szőlőműesek, kádárok és kocsmárosok védőszentje.
A Tolna megyei asztalos- és kádárcéh 1822-ből való zászlaján a szentté avatott I. Orbán képe látható.
Egyik legnevezetesebb emléke a szőlővédő Szent Orbánnak a kassai Orbán torony a székesegyház mellett, a főtéren. 1557-ben öntötték bronzalakját, párkányán körben a zivatart megszemélyesítő halfarkú szirének képe alatt a szőlőfürtök, s puttonyos szőlőszedők domborműve látható. Középkorban úgy tartották, hogy a jégverést, zivatart a harangzúgás el tudja űzni.
A latin Urbanus rövidülése, annyit jelent Orbán: Finom, művelt, udvarias, tisztességes, jámbor.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.