Életem utolsó perceiben is Rád gondolok,
Mivel fogtál meg, hogy most is rólad álmodom?
Látom az első pillanatot, mikor először láttalak,
S azt, mikor szerelmem szívtelenűl eldobtad...
Érzem, hamarosan vége az életemnek,
De NE! Még NE!
Kérlek...csak egy picit had legyek még Veled!
Csak egy picit...egy perc is elég,
Csak had érezzem utoljára szerelmed forró tüzét...
De nem...nincs mese, mennem kell...
De remélem azért Te is emlékszel...
Egy üzenet talán még belefér e pár röpke percbe,
Mit Neked mondok el, s talán meghallod majd egyszer...
Szeretlek...hisz tudod...
Imádlak...ez nem titok...
Itt kell hagyjalak Téged,
Pedig Én harcolnék még érted!!!
De nem...nem lehet...hamarosan vége mindennek...
Könnyes szemmel nézek fel az égre,
Nem vagy mellettem, és bevallom...félek...
De már nem tudok mit mondani,
Mert lejárt az idő, s el kell búcsúzni...
Ez az üzenet egyszer elmondja majd Neked,
Hogy Életem utolsó perceiben is Te érted éltem...