| Blog : Kóródi István: Üzenet (egy női hangra) |
Kóródi István: Üzenet (egy női hangra)
2008.09.16. 18:07
István egy nagyon tisztességes és rendes bíró volt. Az Új Hirnök kb. 2-3 éve egy cikket jelentetett meg, mely szerint István mezítelenre vetkőzött, kabátba bújt, s lement a közeli bokrok közé, amikor arra jött valaki, szétnyitotta a kabátját.
Amikor 1994-ben találkoztam vele, már nagyon tönkre volt. Cseh elmesélte, hogy jóban volt a feleségével, István rajta kapta őket, majd szó nélkül kifordult. Cseh azt mondta: Milyen ember az, aki nem tesz ilyenkor semmit?
Rám tekintve István azt mondta 1994-ben, amikor meglátott: Hol van a régi Kati?
Én vers vagyok,
Most rád rímelődöm,
bíbelődöm,
egy verssel.
Én vers vagyok,
Olvass,
a szememből, a számról,
ízlelj,
gyáva lenni ne merj.
Én zene vagyok,
hallgass.
Találd meg a hangot,
hogy válaszolhass.
Én dal vagyok.
Havasokról,
napsütötte völgyek felé
szárnyalok.
Várj!
vagy inkább gyere elém,
a kézfogásod legyen enyém.
Én már majdnem tánc vagyok,
nem ugrabugra szökdelés,
hanem lassuló-gyorsuló lendület.
Kövess!
Majd szólok,
ha választok,
ha megtanultam úgy szeretni, hogy
"Veled szeretnék megöregedni!"
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Caterine versei 
