| Blog : Kálnay Adél: Őszi reggelek |
Kálnay Adél: Őszi reggelek
2008.09.24. 14:25
 Klarisz versét olvashatják, Kedves Olvasók. Remélem, kellemesen ébredtek ezen az őszi reggelen, mikor egy kicsit kisütött a napocska is, jókedvre derítette az embereket.
Ó jaj, az őszi reggelek! Az ember szíve megremeg, mert hív a táj, mert húz a táj maradni többé nem lehet. Ó jaj, az őszi reggelek! melyet, ha festők festenek, csak látszat az, csak látomás nem moccan rá a képzelet. Ó jaj, az őszi reggelek! vörösen izzó napkelet messzi az ég, távoli kék madarak viszik lelkedet. Ó jaj, az őszi reggelek! A súlyos lomha fellegek, ha rád szitál az égi víz arcodra könnyet permetez... Ó jaj, az őszi reggelek! kerengve hulló levelek a rozsdaszín, a törtarany avarból készül szőnyeged Ó jaj, az őszi reggelek! Bőrödbe csíp a morc hideg. A dér hava, s a zúzmara üvegágakról rád pereg. Ó jaj, az őszi reggelek! Köd lebeg a táj felett, a krizantén és gyertyaláng illata végül eltemet..
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Caterine versei 
