Ez a new yorki elmeosztály könyvet, melyet itt az egészségügy hajtott végre 1998. óta. Kiadva Európa könyvkiadóban 1987-ben.
 

     1998-ban mentem az orvosi bizottsághoz a Szentpéteri kórházba, ahol az orvos Göncz Árpádra utalt, melyet nem értettem, mivel Göncz valdens az adventisták könyvei szerint, majd kérdezte tőlem:

 Fájdalmai vannak?

- Igen, válaszoltam. A melleim alatt körben fáj, a hasam feszül, meg van dagadva, s valami történt a koncentráló képességemmel a kórházban.

- Minek a házi asszonynak koncentrálni? - felelte.

Ekkor a tatárdombi házban laktam két gyermekemmel, melyet fel szerettünk volna újíttatni, összkonfortosítani, a berendezéseket meg is vásároltam. Szükségem volt a levegőre annyi év bezártság után a Kilián telep Benedek utcájában erkély nélküli lakásban, mellyel becsaptak, s szintén nem volt miből felújíttatnom.

     Nem ismertem ezeket az elme elméleteket, melyeket az egészségügy hajtott végre emberi családon, fogait mutogató elme médiájával, Zöld média néven. Jóval később találtam meg a vitrinbe tett Üvegburát, melyet nem vásároltam, egyetlen hasonló jellegű könyvem nem volt, legfeljebb, amiket Cseh Károlytól kaptam, mint a  mágikus könyvek, s a Vörös Oroszlán újkori jóslatokkal tarkított fekete mágikus alkémiás zsidókkal, meséket végrehajtókkal.

Már ekkor az egészségügy teljesen nyomorba döntött, az elmeosztályok felett hatalmas erő állott, kiknek gyermekei vérből lettek Ady vérbajos apokaliptikus kormánya elmélete szerint, így kerültek külföldre is diplomásként az elmúlt 50 év során, együtt emelkedve a gyári munkások és paraszti pusztai cselédség gyermekeivel.
 
 
 
Wikipédia, Silvia Plath élete:

     Sylvia Plath (USA, Massachusetts, Boston, 1932. október 27. – London, 1963. február 11.) amerikai költő, író, novellista.

Élete

Boston közelében született német apa és osztrák-amerikai anya gyermekeként. Már fiatalon megmutatkozott tehetsége, első versét nyolcévesen publikálta. Apja, Otto Emil Plath, főiskolai tanár és a méhek ismert szakértője, embóliában halt meg egy műtétet követően fel nem ismert cukorbetegsége következményeként 1940. november 5-én. Ekkor Sylvia nyolc éves volt. Állítólag apja halálakor azt mondta: „Soha többé nem beszélek Istenhez”. Emléke egész életén végigkísérte és kísértette. Verseiben gyakran megjelenik az életén uralkodó apafigura, többek között méhekhez kapcsolódó motívumok használatán keresztül. Az ezt követő években több helyen próbálta megjelentetni műveit, elbeszélései közül az elsőt ("And Summer Will Not Come Again" – A nyár többé nem jön el) 1950 augusztusában közölték a Seventeen című magazinban. Plath feleségül ment Ted Hughes angol költőhöz, szenvedélyes házasságuk diszharmonikus volt és botrányokkal kísért. A költőnő egyre inkább rávetítette apja emlékét férjére, a két figura elméjében lassan egybemosódott, végül 1963-ban öngyilkosságot követett el. Férje, Ted Hughes Plath halála után újranősült és házasságukról több mint harminc évig nem nyilatkozott. Hughes végül 1998-ban publikálta halott feleségéhez írt vallomásos levélszerű verseinek gyűjteményét Születésnapi levelek c. kötetében, ezzel 35 évnyi hallgatást megtörve, majd ugyanezen évben maga is meghalt.


A Robert Lowell és W.D. Snodgrass neve által fémjelzett ún. vallomásos költészet (confessional poetry) képviselője. Bár elsősorban költőként ismert, hírnevét részben önéletrajzi regénye, Az üvegbura (The Bell Jar) alapozta meg, melyben fikciós formában ír a mániás depresszióval való küzdelméről. Naplóregényei szintén olvasottak.
 
 
 
 
 
     Legeza Ilona könyvismertetője - az enyém sajnos letörlődött a gépről -.

Sylvia PLATH

AZ ÜVEGBÚRA

     A fiatalon elhunyt amerikai költőnő egyetlen regényének témája a közösségi életre képtelen személyiség szorongásos magába fordulása. Az önéletrajzi jellegű mű egy lány idegösszeomlásának története. Esther Greenwood 19 éves, írónak készül. A "Hölgyvilág" (vidéki divatlap) díjának nyerteseként egy hónapot újságírói szerződéssel New Yorkban tölt. Az érzékeny, szexuális-valláserkölcsi problémákkal küzdő lány megszokott kisvárosi környezetén kívül nem találja helyét a gátlástalan életstílusú társaságban. A keresett egyedüllét óráiban számtalanszor végigéli felemás kapcsolatát udvarlójával, Buddy Willarddal. Előjönnek gyermekkora szorongásai is. Visszamegy szülővárosába, ahol - nagy csalódására - nem veszik föl az irodalmi főiskolára. Összeroppan, öngyilkosságot kísérel meg. Hónapokig klinikákon kezelik. Szexuálpatológiai baját szüzessége szándékolt elvesztésével próbálja megoldani. Kalandja alkalmi ismerősével balul üt ki, számára a férfiak ezután még fokozottabban az önzés, képmutatás, ridegség képviselőivé válnak. Egyedül Nolan doktornő - a megértés és az önzetlen segíteni akarás megtestesítője - hisz a felgyógyulásában. A betegséggel küzdő, majd belenyugvó lány lelkiállapotának tárgyilagos leírása a rémlátások, szorongások, víziók magas fokú művészi megjelenítésével váltakozik. - A mű a modern lélektani próza remeke.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.