Blog : Renat Harisz: A fenyő |
Renat Harisz: A fenyő
2008.10.10. 09:54
Cseh Károly fordítása az 1992. augusztus 26-án írt Kihunyó augusztus vers folytatásában megjelent azonos című kötetéből a lírai karámtagnak, melyből megtudjuk a nagy igazságot: a Jupiter-lány elmélet, a fenyveserdőkkel együtt vaskoriak végtelen törvényt változtató, idő megállító apokalipszisét tartalmazzal, s mivel vas, nemcsak a lakásokban járnak tili-toli táncokat vasszög nagy ujjukkal, hanem a Vasgyár teljes egésze szimbolizálja miskolci hatótávolságát cigányaikkal, dögjeikkel együtt a csapásaiknak. Én két Ébrenálom változatot írtam, melynek egyike a titkom tudod, hív a fenyves, másika tutkom tudod, jövőm sejted vaskori szintén, de már asztrológiával jár a békító Jupiter lélekkel bíró kisleány, mint a zsidó vasak megváltója. A fotón Raffai Kinga Japánkertje látható nagyhasú gésával, különös figurákkal, napernyővel.
A fenyő a csontváz jeles gyári üzemeknek ellensége volt, mivel ózont termel, bár nincsen szíve, mint az állatoknak és az embereknek, akik gondolkodni képesek, ezért esernyővel állították be azon álművészeket, akik Esőember-féle végeredménnyel zárták le elektromos csapásaikat a gondolkodásra képes embereken, mely folyamat itt tart a zsidókkal összefüggésben születésem előttől, 1936. óta, de az emberek már hamarabb szegénységbe kerültek Józsefváros helyett, ún. proletárként.
Kb. három évvel ezelőtt a városgondnokság kiadta a cigányyágnak, hogy írtsák ki fenyőfákat az ÉMÁSZ mellől. Éppen az egri Visszhang könyv verseit ismételték a vas és acélváros mexikói és árnyékoskerti központjában.
Ha alvó házak fölé úszik
a hold, sápadtan kelő:
fényében
erkélyemig nyúlik
ág-agancsával a fenyő.
Mellétérdelek, s akár szelíd
szarvas bozontos homlokát,
megsimítom -
s egyre közelít
arcomhoz, a rácsokon át.
Remegő ág-szavában vágyak
feszülnek: a vas kizöldül...
Sorsa ellen a fa fellázad;
s egyszer hirtelen elbődü
|