| Blog : Tóth Árpád: Miért? |
Tóth Árpád: Miért?
2008.10.12. 21:08
 Tóth Árpád ebben a versében úgy ír a boldogságról, mintha a Halál tiltaná, csak boldogtalanul engedett itt élni. Mégis mennyien vannak, akik boldognak látszanak, s annak érzik magukat! Ki írja a sorsokat?
Jó éjszakát, kellemes ébredést és nagyon szép jövő hetet kívánok minden Kedves Olvasónak!
Ablakomban, szürke esten,
Üldögélek, semmi kedvem,
Munka nélkül, tétlenül
Sok, sok percem elrepül.
Porbelepte, satnya ágra,
Szirmasíró, bús virágra
Nézek némán, hidegen,
Árva sorsuk mit nekem!
Lelkem üres, puszta, fásult,
És a perc mindegyre száguld,
Míg egy sápadt alkonyon
Itt kell hagyni ablakom...
S a halál szól irgalommal:
"Ne vesződj már szívbajoddal,
Jégkezemmel szeliden
Megsimítom, s elpihen."
Akkor vadul felsikoltok:
Nem akarok lenni boldog,
`Élni, élni`, akarok!
Miért? balga, bús titok!
1906
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Caterine versei 
