Szeretlek
2011.05.06. 07:07
Szerelmes versem nagyon kevés van, ezek is álmokból, egykori tervekből erednek, még soha nem váltak valóra.
Szeretlek, nagyon szeretlek,
Más így senkit nem szerethet.
Szeretlek reggel, mikor a nap kel fel,
S rád mosolyog áldott reménységgel,
Szeretlek éjjel, mikor izzón ölel testem,
Szomjasan isszuk egymást negédesen.
Szeretlek, mikor rám nevetsz,
Nem bírok magammal, mikor
Gurgulászó kacajod megüti a szívem.
Szeretlek, mikor könnyes két szemed,
Csak én csókolhatom szép szemeidet.
Szeretlek, ha rám pillantsz fényességeddel,
Úgy érzem, nézésed egy világgal ér fel.
Szeretlek, mikor lágyan ring a lépted,
Mikor csengő hangod lesem,
Alig türtőztetem magam, szeretem
Mindig, mindenütt hallani, szemlélni
Kedves lényed, szerelmes szelídséged.
Szeretlek, veled repülöm át az életet,
Soha nem lesz más kívánságom,
Csak Te szeress annyira, mint vágyom
Rád, s szomjazlak éjjel-nappal,
Kérlek, ne nézz rám haraggal,
Mert nélküled minden perc csak álom,
Ezt élem Veled, csodálatos párom.
csütörtök, 2011. május 5.
|