Kellemes hétvégét kívánok Önöknek és jó időt hozzá! 

 Az idő teltével egyre nehezebb.
Azt hittem olyan lesz mint máskor.
De már tudom, sosem felejtem.
Naponta gondolok rá, százszor.

Alkonyatkor, domboldalon ülve,
Régi emlékeimbe merülve, várok.
Elképzelni, az ölemben ülve.
Most a fellegekben szállok.

Én már egyedül maradok,
Senkiben sem bízhatok,
Csak a legjobb barátban,
Kire nem túl rég találtam.

Telnek a hónapok, napok
Egyre biztosabb vagyok:
Én már egyedül maradok.
Még emléket sem hagyhatok.

Akármikor Rád nézek, és nézlek Téged,
Rá kell jönnöm, hibáztam, tényleg.
Bár többre már nem sok esélyt látok,
Én Rád mindig is tárt karokkal várok.
   (2009. június 19.)