Dávid férfiúi, fiúi lelkülettel nőkről írott versével köszöntöm ezen a szép, napsütéses napon Önöket és kívánok nagyon szép napot!

Tegnap este én tartottam egy óra szerű, beszélgetős dolgot a nőkkel kapcsolatba.
Az volt a téma: Miért van szükségünk a nőkre?
aztán sajátosan egy verssel zártam.
5 perc alatt dobtam össze, viszont olyan is gratulált, aki nem csíp stb...
gondoltam nektek is megmutatom és megkérdem mi a véleményetek róla.

Kovács Dávid : Kósza gondolatok a nőkről

Miért van szükségünk a nőkre?
Isten, nem véletlen hozta őket a Földre.
Érettünk, Ádámért, majd gyermekekért,
Rádöbbenteni arra, van mihez csak egy anya ért.
Tejjel táplálja az apró csecsemőket,

Vigyáznak, óvnak, míg feljebb nőnek.
Aztán leány, tinédzser, nő és hölgy,
Nővé válni, nem lehet megterhelő, csak sok idő.

Sok korban úgy vélték, főz, mos, takarít,
Zavart lett a világ, néha férfiképet alakít.
Üröm az örömben, a megfelelés,
Karriert formálni, nem gyereknevelés.
Sóvárog a férfi, és persze a nő is,
Édenben szép volt élni, ma nyűg is.
Gondoljatok bele, kinek hol a helye,
Ülni egyedül vagy élni együtt.
Nővel tudnunk kell, kiegészíteni magunkat
Kedves férfiak, erősen, de szeretettel mondjuk ki szavunkat.

Akkor is mindig, minden körülmények között.

Nők nélkül mindenkinek üres a világ, s talán el is hervad a férfiakban a bimbózó virág?
Ő velük, lehet csak kettőből a boldog egy. Hol lenne anya nélkül a gyermek?
Kedvességet, szeretet, érzelmeket, szerelmet, csak velük élhetünk át.
Romantika, rózsaszín, önzetlen szív, női szépség.
Emberek vegyük észre, a nők nélkül, mi sem élnénk!