Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény fenyőfa. Nem volt rajta egy tüske sem, olyan beteg volt.
     Egy napon véletlenül nőtt rajta egy szál fenyőtüske. Nőtt rajta még több fenyőtüske. Egy szeles, viharos napon egy szomorú fenyőtüske lett az első, ami megmaradt a viharban, mert a többit elfújta a szél. Ez a fenyőtüske fiú volt a legerősebb.
Egy-két hét múlva ő is lehullott a fáról, mint a többiek. Ő volt a legkisebb, csak egy éves volt.
     Egy nap életre kelt a fenyőtüske, s elindult világot látni, hogy szerezzen új barátokat.
Ahogy ment, mendegélt, találkozott egy kicsike egérkével. Barátok lettek és mindig együtt jártak. Amint egyik nap elmentek egy folyó mellett, a bokorban találtak egy fenyőtüske lányt. Összebarátkoztak és egyszer csak felnőttek. Egy sziklához érkeztek, ott megpihentek. A fenyőtüske fiú füstöt érzett. A vadászok tüzétől kigyulladt a fa, amiről lehullottak.
A pihenésből felébredt a lánytüske és a kisegér, de addigra a fiútüske már nem volt ott, ezért elindultak megkeresni.
     Egy éhes szarvas megtalálta a fiútüskét, s elrabolta. A lánytüske ezt látta, utánuk iramodott. Nem volt ideje a szarvasnak megennie a fiútüskét. Szerencsésen sikerült legyőzniük a szarvast, a fiútüske kiszabadult a fogságából és boldogan éltek hármasban,  míg meg nem haltak.


 2007. Szeptember 11.