A "muzsika" fogalom eredete a görög musiké , ezen belül a musa (ejtsd: múzsa) szóra vezethető vissza. (legalábbis eddigi ismereteink szerint)

    Az ókori görögök először a múzsai művészeteket, a költészetet, a zenét és táncot értették ezen mint egyetlen egységet, később már csak a muzsikát magát.
     A zenetörténet folyamán a a zene és a szó, illetve a zene és a tánc kapcsolata újra meg újra átalakult, (dal, balett, opera, stb) másfelől pedig a hangszeres zenében egyfajta autonóm zenei jelenség alakult ki, amenynyiben ez a muzsika - ellentétben a programzenével - általában nem kötődött zenén kívüi folyamatokhoz.

     A zenének két összetevője van:
Az akusztikai anyag és a szellemi tartalom. Nem úgy állnak egymás mellett mint a és a , hanem elválaszthatatlan egységgé ötvöződnek.
A hangok szerkezete, a részhangok sora olyan rendet mutat, amely szellemi értelem hordozására képes.
A hangokat hangközökké, hangrendszerekké, hangsorokká rendezzük, miközben azok sajátos minőségeket nyernek.
A hang köti a zenét az időhöz,létezését a jelenhez. A hang időtartalmából a tempóból, ritmusból, stb további rendezőelvek és kompoziciós lehetőségek nőnek ki.
Az akusztikai anyagot a szellemi tartalom alakítja át zenévé. Ennek révén lehet a zenének története. ez különösen a nyugati többszólamúságra vonatkozik a 12.sz.-tól kezdve. Kevésbé igaz bizonyos népzenei gyakorlatokra és sok Európán kívüli zenére.




     A zene természetes alapelemei a hangok, amelyeket a rugalmas anyag mechanikus rezgései és hullámai ez emberi hallás frekvenciatartományában(16-20000Hz) meghatározásban írhatunk le.
A rezgések részecskék (levegő, víz, szilárd testek ide-oda mozgása révén keletkezik. Ha ez a mozgás egyenletes, akkor harmonikus rezgésről beszélünk.
A harmónikus rezgés jellemzői:
elongáció: a részecske kitérése a nyugalmi helyzetből;
amplitudo: a legnagyobb kitérés;
fázis: a fázisszögnek meglelelő pillanatnyi rezgési állapot;
periodus vaagy rezgés: két azonos rezgési állapot közti mozgásfolyamat, kettős rezgés, azaz az oda és visszaút együttesen)
frekvencia:a rezgések száma másodpercenként
hullámhossz: azonos fázisú rezgés két szomszédos pontja közti távolság
a frekvencia mértékegysége a Hertz (Hz), ez határozza mg a hangmagasságot!, az amplitudo pedig a hangerőt
A hulllámok találkozása az interferencia.
A gyakorlatban szinte sosem fordul elő magányos hullám.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés