|
Levél
2008.03.25. 22:28
 Levél a kedveshez messziről, ahhoz a kedveshez, aki hűtlenül elhagyta a költőt. Mily' fenséges ez a búcsúzás. Így kell ezt tenni, akkor is, ha a másik volt a hibás.
Messze-messze levelemet írom,
Egy holdvilágos csendes éjszakán,
Csókom küldöm a levélpapíron
Tehozzád, Te barnahajú lány.
Barna kislány, azt kívánom Néked,
Ne fogjon Rajtad az Idő vasfoga,
Mindig maradj, meg oly vidámnak és szépnek,
Mint amilyen szép volt életünk hajnala.
Barna kislány, ott a messzeségben,
kívánom Tenéked, légy mindig szerény,
S a szíved kinek odaadod, úgy szeressen,
mint ahogyan én.
Barna kislány, kívánom én Néked,
ne ismerj soha bánatot.
Látod én most örökre elmegyek,
de Te voltál az, ki hűtlen elhagyott.
1977. január 8.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Caterine versei 
