|
Én és te
2008.04.01. 00:41
 Etka elsők között nyilvántartott szerelmes verse ez állandóan ismétlődő kérdésével: jó-e vele lenni szüntelen? A vers végén szerelmének szegezi a kérdést: jó-e vele lenni szüntelen. Már itt a jövő tehetsége bontakozik ki szemünk előtt, olyan tehetség, aki nyomot hagy maga után, akit nem felejt el a világ soha többet.
Én itt vagyok, vagy csak gondolom?
Lélekben gyakran elbarangolom.
Lelkem elrugaszkodik szüntelenül,
de mindig visszajön, visszarepül.
Most érzem, hogy a kezed fogom,
maradni fogok, s nem barangolok.
Jó veled lenni szüntelen,
csak erősen fogjál, kedvesem!
Ha boldogságomért meg kell küzdenem,
én tiszta szívemből ezt megteszem!
Én érted bármit megteszek
és egyre boldogabb leszek.
Az egész élet egy nagy küzdelem,
csak el ne csüggedjek, kedvesem.
Jó veled lenni szüntelen,
csak erősen fogjál, kedvesem!
Te sosem vagy velem, vagy csak gondolom?
És emiatt a szívemben ott a fájdalom.
Te csak egyre mész, eltűnsz egyedül,
mint aki valamiért menekül.
Te meg sem érzed, ha kezed megfogom,
de én most is görcsösen szorítom.
Jó velem lenni szüntelen?
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Caterine versei 
