Válaszok keresése

Nemcsak emberek közt élünk, vannak testetlen
seregek is, szent nézők, rokonszenvező
szemlélők, akik látják és ismerik és értékelik
gondolatainkat, érzéseinket és tetteinket.

Henry Ward Beecher: Királyi hazugságok

     Angyalok. Valójában mit tudtam ezekről az égi lényekről? Lévén katolikus, azt feltétlenül, hogy léteznek. Gyerekkoromban tanultam egy imát, amivel az őrangyalomhoz fordulhattam, s az egyetemen megismerkedtem az angyalok hierarchiájával, kilenc karával, amelyek mindegyikének megvan a maga rendeltetése és feladatköre. Tim különös megmenekülése érdeklődésem megnőtt az angyalok iránt és alaposabban kezdtem foglalkozni velük.

     Az egyik első tény, amit felfedeztem, az volt, hogy a Gallup Intézet közvélemény-kutatásai szerint az amerikaiak több, mint hatvan százaléka fenntartás nélkül hisz az angyalokban. Bár a sajátosságaikat illetően eltér a tudósok véleménye, létezésüket, mind a három nagy nyugati vallás - a zsidó, a keresztény és a muzulmán - elismeri. A Szentírásban több, mint háromszázszor esik szó angyalokról, akik hol egyedül, hol csoportosan, nagy számban tevékenykednek, végrehajtják Isten parancsait, mennyei udvart alkotnak és - ami igen figyelemreméltó - oltalmazzák az embereket és üzeneteket visznek nekik. Számos alkalommal játszottak fontos szerepet az Ószövetségben (a zsidó Tóra öt könyvét is beleértve) és az iszlám Korán szintén sűrűn említi őket. Szókratész gyakran kért tanácsot védangyalától. Sok híres szent és az üdvhadsereg alapítója, William Booth tábornok - állította, hogy látott angyalokat, Abraham Lincoln pedig, mint mondta, nemegyszer érezte jelenlétüket. Dante, Milton, Shakespeare műveiben és a mai irodalomban is szerepelnek égi lények.

     Az emberiség angyal-fogalma együtt fejlődött a civilizációval. A régi pogányok azt tartották, az istenek csillagok és bolygók, vagy az égben laknak, s ebből természetszerűleg alakult ki az a felfogás, hogy az angyalok szárnyas szellemek, akik minden nehézség nélkül közlekednek ég és föld között.

     Múlt az idő, változott a szemlélet. A régi zsidók az univerzumot hierarchiának tekintették, amelynek csúcsán, a különböző rangú lények fölött az Isten áll. Úgy vélték, az angyalok a "mennyei udvart" alkotják. Írásaikban "Isten angyalai"-nak és bene Elohim-nak, Isten fiai-nak nevezték őket.

    A keresztény hit szerint Isten akkor, vagy akkortájt teremtette meg az angyalokat, amikor a világot (Szent Ágoston úgy gondolta, a kettő egyszerre történt meg), de még az ember megteremtése előtt. Értelmet és akaratot adott nekik, mint nekünk is, testet azonban nem. A Jelenések könyve elmondja, hogy némely angyalok később istenek szerettek volna lenni, s az égben szörnyű csata zajlott le. A  legyőzött angyalok gonosz szellemekké váltak - vezetőjük a Sátán ,s mind a mai napig bolyongnak a világban. A 325-s niceai zsinat az angyalokban való hitet dogmává nyilvánította, ám az angyalok imádását egy későbbi zsinat elítélte.

    A muzulmánok is azt tartják, hogy Isten az angyalokat az ember előtt teremtette.  A Korán szerint Allah, megalkotván az embert, megkövetelte az angyaloktól, hogy hajoljanak meg legfőbb műve előtt, s ez a parancs robbantotta ki Lucifer lázadását. Az arabok, mielőtt Mohamed elismerte a bibliai írásokat é s így az angyalok helyet kaptak új vallásában. Sőt, miután felfedezte prófétai elhivatottságát, azt állította, hogy szép látomása volt: megjelent neki Gábriel és megígérte, hozzá fogja segíteni, hogy teljesíteni tudja küldetését. A muzulmánok egyébként úgy hiszik, az angyalok tanúskodnak az emberek mellett vagy ellen az Ítélet napján, s a mecsetekben és másutt az imák alatt angyalok figyelnek és jegyezgetnek.

     Vizsgálódásaim eredményeképpen megállapítottam, hogy bármi legyenis az eredetük, az angyaloknak három fő feladatuk van: imádni Istent, hírvivőként szolgálni Isten és az ő földi népe között és törődni velünk, vigyázni ránk, de sose korlátozva szabad akaratunkat. Szent Dionüszosz, Szent Pál, Gergely pápa és mások kilenc karba sorolták be az angyalokat, ezek - rangsorban a legfontosabb teendőik szerint - a következők: szeráfok és kerubok, akik szeretik és imádják az Istent; trónusok és uralmak, akik megszabják az angyalok kötelességeit; erők, akik csodákat tesznek a földön; hatalmak, akik megvédenek bennünket a gonosz szellemektől; fejedelemségek, arkangyalok és angyalok, akik gondját viselik az embereknek és oltalmazzák őket.

     Az arkangyalok közül főképp Ráfáelt, Mihályt, Gábrielt és Urielt ismerjük. Számuk azonban végtelennek látszik, s a történelem folyamán más nevek is felbukkantak. Az egyik legősibb török szentélyt Mihálynak ajánlották, akit ez a nép a betegek nagy gyógyítójának tart. Noha az angyalok hatalma rendkívüli, természetesen mindenben alá vannak rendelve Istennek.

     Az angyalok sajátosságairól a vallások különbözőképpen vélekednek. A legtöbb katolikus például hisz benne, hogy születésekor mindenki mellé őrangyalt rendel az ég, aki társa lesz egész életében és alkalmazkodik egyéniségéhez. A katolikus gyerekek korán megtanulnak egy kis imát, amellyel beszélgetést kezdeményezhetnek az őrangyalukkal, s amelyből bátorságot meríthetnek és az őrangyaloknak saját ünnepük is van: október 2. A régi zsidó angelológiának is része volt a személyi angyal-elmélet. Sőt, a Talmud arról beszél, hogy minden zsidót születésétől fogva tizenegyezer angyal óv és őriz! A protestáns felekezetek nézetei nem egységesek, de legtöbbjük vallja, hogy imádkoznunk ugyan nem szabad az angyalokhoz, közbenjárásukat viszont kérhetjük.

    Amikor az angyalok kezdtek feltünedezni - a negyedik század táján - a képzőművészetben, a festők és szobrászok szárnyakkal ábrázolták őket, hogy megkülönböztetőek legyenek az apostoloktól és más szent férfiaktól és asszonyoktól.

Gödröcskés arcú kerubokként is gondolnak rájuk vagy esetleg fehér ruhás kórusként, ahogy az első karácsonyéjszakán mutatkoznak. Ám azok, akik a halál küszöbéről tértek vissza, elmondták, hogy útjuk során fénylő, sugárzó lényekkel találkoztak - ez arra emlékeztet, hogy a fény, melyet a művészek dicsfényként vagy tündöklő testek formájában érzékeltetnek, a mennyországot és talán annak lakóit is jelképezi.

A szentírásban sok angyal rettenthetetlen vitéz katonaként szerepel. De vannak bibliai történetek olyan férfiakról és nőkről is, akik emberi formát öltött, közönséges halandónak látszó angyalokkal találkoznak...amilyen Tim angyala volt. Jó példa erre az útitárs Tobit könyvében és a Lótot meglátogató idegenek a Genezisben. És vajon nem figyelmeztette-e Szent pál a zsidókat - és mindazokat, akik utánuk következtek -, mondván: Ne feledkezzetek meg a vendégszeretetről, hisz' ilyen módon némelyek tudtuk nélkül angyalokat láttak vendégül?

    Minél többet olvastam, annál jobban megbizonyosodtam róla, hogy az angyalok a mai világba is beletartoznak, korántsem járt el felettük az idő. Vannak városok, sportcsapatok, repülős-csoportok és jótékonysági szervezetek, amiket az angyalokról neveztek el. A közutak biztonságára ügyelő országos járőrszolgálat, az őrangyalok tagjai emblémát pólót viselnek, s az emblémán látható szem, két szárny és pajzs a testület alapítója és vezetője, Cirtis Sliwa szerint azt jelenti, hogy mindenkire úgy vigyázunk, mint az őrangyalok, még azokra is, akik nem kérnek az oltalmunkból.

     Az angyalok kedvelőinek az egyesülete, az Amerikai Angyalgyűjtők Klubja is átfogja az egész országot, rendszeresen ad ki tájékoztatást az ügyeiről és évente közgyűlést tart. Az Angyalok Boltja, egy gyerekbutik, Tucsonban működik. Vab egy Angyalok az Égben nevű napközi Clevelandben és egy szintén az angyalokra hivatkozó csomagküldő vállalat a kaliforniai Riverside-ban. Toller Cranston torontói háza tele van angyalokat ábrázoló festményekkel, mozgó-lengő szobrokkal és egyéb égi műtárgyakkal: a hatszoros kanadai műkorcsolyabajnok szereti az angyalokat, mert mind mondja: "fittyet hánynak a gravitációnak".

     Olykor még Hollywood is foglalkozik az angyalokkal. Ki tudná elfelejteni Az élet csodaszép című filmet és benne Clarence-t, a szeretetre méltó, kétbalkezes angyalt, aki egy öngyilkosságra készülő férfinak megmutatja az élete értelmét, s hogy mi történt volna, ha nem marad hű az elveihez Stewart nemegyszer kijelentette, hogy ezt tartja legkedvesebb szerepének. Az Álmok pályája, bár nem kifejezetten égi lényekről szól, olyan hatással volt a moziközönségre, hogy azt az iowai baseballpályát, ahol forgatták, még ma is több ezer turista keresi fel évente.

     És hadd hivatkozzam az Országút az égbe című népszerű televíziós sorozatra, amit a néhai Michael Landon készített. Landon ebben egy angyalt alakított, Jonathan Smitht, akit azért küldenek le az égből, hogy meggyőzze a marakodó embereket: jobban teszik, ha segítik egymást. Az ötletet az adta Landonnak, hogy egyszer dugóba került egy Los Angeles-i autópályán, s látta és hallotta, hogyan dudálnak és üvöltenek egymásra a felbőszült autósok. Ha ennek az energiának csak egy kis töredékét használnák fel arra, hogy kedvesek legyenek, tűnődött Landon, mennyire más lehetne a világ! Nemsokára el is indított egy tévésorozatot, amelynek alapgondolata az volt, hogy a problémákat ne az acsarkodás, hanem a kedvesség oldja meg, központi alakja pedig egy angyal, aki ugyan követhetett el hibákat, de a lelki katalizátor szerepét is betölthette az emberek életében.

     De Hollywood a képzelet világa. Vajon ma is vannak-e körülöttünk igazi angyalok, akik segítenek, figyelmeztetnek bennünket egy-egy finom érintéssel, néhány halk szóval - vagy emberi alakban? Ha a fiam ennek a drámai, váratlan mentőakciónak - a szeretet csodájának - köszönheti az életét, találhatok-e másokat is, akikkel hasonló dolgok estek meg? Logikusnak látszott, hogy igen; mivel hiszem, hogy Isten egyformán szereti minden gyermekét, kétségkívül valamennyiünkre kiterjeszti azt az oltalmat, amelyben Timet részesítette. De lehetséges, hogy kevesen ismertük fel a segítségét, amikor megkaptuk. Vagy talán egyszerűen csak szerencsés eset-nek, ill. véletlen-nek minősítettük, ami történt. Úgy éreztem, mélyebbre kell ásnom, ha választ akarok kapni kérdéseimre.

     De más dolog olvasgatni az angyalokról és egészen más megkérdezni valakitől, még akár jó baráttól is: - Találkozott (találkoztál) már angyallal? - Az emberek tudniillik szerintem abban különböznek egymástól, hogy hajlandók-e hinni a természetfelettiben. Sokan elképzelhetlennek tartják, hogy égi lények járjanak közöttünk és segítsenek a bajba jutottakon. Végtére is a huszadik század, a tudományos bizonyíték teológiá-jának a gyermekei vagyunk. Mások elismerik ugyan, hogy ilyenfajta találkozások előfordulhatnak, hogy világunkban nem minden magyarázható meg a logika követelményei szerint, de váltig állítják, hogy ővelük igazi csodák nem történnek, nem történhetnek meg. Hisz' ehhez mélyen vallásosnak kell lenni, nemdebár? És ha találok olyanokat, akiknek már volt a Timéhez hasonló találkozásuk, hajlandók lesznek-e beszélni róla?

     Mély lélegzetet vettem, elmentem a postára és béreltem egy postafiókot. Aztán írtam azoknak a magazinoknak, amelyeknek az olvasói már számos cikk alatt látták a nevemet, s a következő felhívás közzétételét kértem:

     Várom azok jelentkezését, akik úgy vélik, találkoztak már angyallal. Nem olyan emberekre gondolok, akiket a kedvességük miatt joggal lehet angyal-nak nevezni - magyaráztam -. Szellemi lényekre gondolok, akik emberi formában jelentek meg, hogy nehéz helyzetekben segítsenek. Kérem, írjanak nekem, postafiókom száma ez és ez...

     Néhány szerkesztő válaszolt, közölte, hogy ők efféle irományokat nem jelentetnek meg. Vagy azt kifogásolták, hogy kutatási célokra akarom felhasználni a magazinjukat, vagy pedig - erős a gyanúm - túl hóbortosnak találták kérésemet. Másoktól egy sort se kaptam. Ez jelentette azt is, hogy a szemétkosárba dobták a levelemet - és azt is, hogy közölni fogják. De ha teljesítik is kérésemet, mi lesz, ha senki sem jelentkezik?

Mi lesz, ha az olvasók nevetnek majd az egészen, vagy - ami még rosszabb - ezt mondják egymásnak:

   - Ez a Joan Anderson eddig egész rendes, normális írónőnek látszott. De most mintha baj volna nála az emeleten, nem igaz?

    Türelmesen vártam, tovább gyűjtöttem az angyalokra vonatkozó anyagokat, s egy szép napon az egyik magazinban megláttam a felhívásomat. Pár hét múlva elmentem a postára, kulcsomat bedugtam a bérelt fiók kulcslyukába és erőt gyűjtöttem. Alighanem ez volt az, amit az igazság pillanatá-nak szokás nevezni. Most majd eldől, gondoltam, hogy Tim megmenekülése elszigetelt eset volt-e, vagy egy nagy és dicsőséges közösség tagjai vagyunk, olyan emberek társai, akiknek az életébe beleavatkozott egy égi lény.

     Hirtelen mozdulattal kitártam a postafiók ajtaját - és elképedve léptem hátra. Tele volt borítékokkal.