|
Meghaltál
2008.04.22. 23:20
 Hajnalban április 23-án elhunyt öcsém az ötödik szívinfarktusában. Soha senki nem vizsgálta ki. Egy csodában reménykedett, hátha valaki segít rajta.
Telefonon hívtál 20-án, a születésnapodon. Azt akartad, menjek ki az állomásra, hogy utoljára megnéz engem.
Nem volt rá időm és én is nagyon rosszul éreztem magam.
Rossz érzés volt látni a selyemkoporsódban más zakóját rajtad, még a halálba is máséba mentél.
Nagyon szerettelek, még akkor is, amikor cigiztél, kávét ittál, hiszen együtt nőttünk fel, ismertem szép arcodat, hallottam csengő énekhangodat.
Gyuszikám! Többé nem találkozunk, hiszen emberek vagyunk,de amíg élek, emlékezem Rád.
Szerző: homoki henrietta
Átjárja testem a szél!
Halkan megsugja
jön az Isten haragja.
Le csap egy hurrikán,
Háborog az ég.
Elpusztit mindent
bÁrmerre mész.
Futsz pedig hiába
utol ér a vég,
ha nem most
majd idövel.
De létezned hiábavaló,
nincstelenné váltál.
S kit szerettél
nem látod már,
csak ha majd
TE IS MEGHALTÁL...!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Caterine versei 
