Minden jót kívánok e királyi házra!

Ismét elsőben is megjöttem trábára,
meddig elérkeznénk dolgunknak céljára,
kész vagyok mindig bátran jönni a harcra,
minden jót kívánok e királyi házra!
Örülök, hogy látom friss jó egészségét,
e királyi háznak lelki békességét,
már most hát átlépnénk e háznak
tőben a küszöbét.
Szabad-e, vagy nem?

Menyasszony búcsúztatás


Majd a hegedűnek álljon a zengése,
A sarkantyúnak is szűnjön meg pengése,
Mert búcsúzásomnak lészen kezdése,
Legyünk csendesében, míg lészen végzése!

Reszketnek tetemim, reszketnek tagjaim,
Reszketnek alattam mind kezem, lábaim,
Megháborodtanak minden én csontjaim.

Az apostol szent Pál bőven azt áldja,
Hogy a leány atyát és édesanyát elhagyja,
Hitveséhez megyen, szívét annak adja,
Szüleit végképpen, de meg nem tagadja.

Búcsúztató apától

Elsőnek is jó atyám szám hozzád fordítom,
búcsúzó beszédem zokogva indítom,
szívemet szíveddel együvé szorítom,
így valamennyire szívünket újítom.

Mintha most is látnám én atyám szívedet,
miként szánsz engem, kedves gyermekedet,
de ez ne epesszen felettébb tégedet,
ezt kívánja a hű gyermeki szeretet.

Áldjon meg az isten téged jóságodért,
hűséges atyai fáradozásodért,
áldjon meg az is téged mindezekért!

Házad oltalmára az isten éltessen,
mint maga sajátját téged úgy szeressen,
a te életednek hosszú határt vessen,
ha meghalsz, az égben jobb felől ültessen

Már most hát fordítsad könnyes szemeidet,
kedves édesatyádnak add oda kezedet,
kedves édesatyám a te hűségedet
megfizeti isten – csókold meg most őtet!

Búcsúztató anyától

Kedves édesanyám, hát hozzád hogy szóljak,
kegyes lábaidhoz arcul hogy borujjak,
idegen egy házhoz jaj, jaj hogy szokjak,
inkább a világból mai nap kimújjak.

Szánlak szívszakadva, ki engem hordoztál,
méhedből kínok közt e világra hoztál,
születésem után karodon hordoztál,
mint két szemed fényét, híven oltalmaztál.

Köszönöm én édesanyám a te dajkálásodat,
dajkálásod után rám vigyázásodat,
hogy értem elhagytad sok édes álmodat,
mégis elbocsátod magadtól lányodat.

Köszönettel veszem, hogy engem szerettél,
csecsemő koromban, hogy el nem vetettél,
most érdem szerint férjhez készítettél,
mint galamb a fiát szárnyamra eresztél.

Mintha most is látnám édesanyám szívedet,
miként szánsz engem, kedves gyermekedet,
de ez ne epesszen felettébb tégedet,
ezt kívánja a hű gyermeki szeretet.

Legyen kedves neked a napnak járása,
járása, kelése, megnyugovása,
vége az igazság napjának lámpása,
gyújtson fáklyát, ne lehessen mása.

Életedet az úr vesszeje megmentse,
szálljon rád az égből sok áldás, szerencse,
lelkedet a Jézus vérével meghintse
ha meghalsz, az égben legyen dicső kincsed!

Már most hát fordítsad könnyes szemeidet,
kedves édesanyádnak add oda kezedet,
kedves édesanyám a te hűségedet
megfizeti isten – csókold meg most őtet!

Búcsú nagymamától és rokoniktól

Kedves jó nagymamám és rokonaim álljatok elébem,
mert keserves könnyek áradnak szememben,
csak el ne ájuljak, vágyadok szívemben,
én elválásomban ájulok lelkemben.

Jaj, nincs mit tennem, megválok tőletek,
azért kedves jó nagymamám és rokonaim most megengedjétek,
nem tudom, mártok egy tálban véletek,
végképpen engemet el ne felejtsetek!

Mennyi csepp víz vagyon a Tisza erében,
hány fűszál terem világ mezejében
hány bimbó virágzik a Hála kertjében,
annyi áldás szálljon rátok élteteken!

Már most hát fordítsad könnyed szemeidet,
kedves nagymamádnak és rokonaidnak add oda kezedet,
kedves jó nagymamám és rokonaim a ti hűségteket
megfizeti isten – csókold meg most őket!

Búcsú barátnőjeitől


Kedves lánybarátim, valakik voltatok,
könnyező szemekkel nézek most reátok,
ne fogjon rajtatok semmiféle átok,
kedves lánybarátim, így szólok hozzátok:

Szerencse, mint fő kincs mellettetek álljon,
mint kívül, úgy belül veletek sétáljon,
azért egy legénnyel nektek is ilyennel szolgáljon,
kiben szívetek majd örömet találjon!

Már most hát fordítsad könnyes szemeidet,
kedves lánybarátidnak add oda kezedet,
kedves lánybarátim a ti hűségteket
megfizeti isten – csókold meg most őket!


Már most menjünk velök egész készülettel,
viselném magunkat illő becsülettel,
köttessük már össze hittel, szeretettel,
mint megannyi ágú erős kötelekkel,
hogy így a nagy isten szent dicsőségére
együtt élhessenek szívök örömére.
Szívemből kivánom!

Árva búcsúztatás


Búcsúzásom rövid, de annál nehezebb,
nicsednek szüleim, kiknek adjam a kezemet,
hiába keresem kedves jó szülőmet,
megcsókolni nekem őket nem lehet.

Mer’ már ők kint nyugosznak a temető kertben,
megpihennek sírjaknak ölében,
de ha majd eljön az Ítélet napja,
ők is feltámadnak a trombitaszóra.

Harsog a trombita, szólnak a  harangok,
mikor új életre készülnek az angyalok.
Aki jól kereste, kijön az életre,
aki pedig rosszul, ott marad a tűzben.

Nem is kívánhatok jó szülőm egyebet,
legyen áldott a föld, amely közt pihentek,
béke és nyugalom legyen sírotok felett,
ezt kívánja a hű gyermeki szeretet.