Az, hogy a mű megíródott, számos oka volt, amelyek között a konkrét események, amelyek az íróval történtek, az okoknak csak egy szelete.
     A mű fő mondanivalója igazából maga a kérdezés. Sokat kérdez Madách a műben, nagyon sok dologról, a nőről, a férfiról, a férfi-nő kapcsolatról, a tömegről és benne az egyénról, a múltról, a jövőről, a jelenről.. de ami a fő kérdés: Van-e az emberi létezésnek értelme, célja?
E kérdésének sok előzménye van és még egyszer ki kell, hogy mondjam, nem csak a konkrét események, amik súlyosan sértették Madáchot.
      Vegyük ezeket most sorba és kezdjük először a konkrét eseményekkel mégis, mert azt könnyebben meg lehet érteni.
      Madách nagyon érzékeny ember volt és a világot ő nagyon bántónak és veszélyesnek, vadnak találta. Amikor megházasodott, egy gyönyörű asszonyt vett el, akinek nagyon sokan udvaroltak... igazából nem volt valami jó hírű asszony, olyannyira nem, hogy Madách anyja nem akart vele egy fedél alatt lakni...
De mindegy, Madách nagyon szerette a feleségét, mert úgy gondolta, hogy a szerelem, ami hozzá fűzi az a hihetetlen mélységű és biztonságos és meghitt viszony, amely a Paradicsomot hozza el a földi ember számára: a boldogságot, a biztonságot, a szeretetet. Nehéz kimondani szavakkal, mit jelentett Madáchnak e házasság.
      A következő, melyet meg kell említeni, az a politika. Madách részt vett a reformkori politikában elég tevékenyen és tudjuk azt, hogy a reformkorban az irodalomban a romantika hódított, amely ugye Petőfivel érte el a csúcspontját és Petőfi romantikus költészetében nagyon nagy szerepet tölt be a NÉP. A nép, mint jó dolog, amelyet védeni kell, amelyért fáradozni kell, akit óvni kell, akinek a javáért kell fáradni, a nép.
És kitört a szabadságharc és Madáchnak csalódni kellett mindkettőben, amely eddig az eszménye volt, amelyért azt érezte, hogy érdemes élni: csalódnia kellett a nőben és a népben!
A szabadságharc alatt ugyanis a románok, tehát egy nép Madách testvérének a családját brutális körülmények között meggyilkolta. Madách nővére is meghalt és a nővérének a férjét is megyilkolták, Madách másik testvére pedig a harcokban esett el. Igazából a szabadságharc végére Madách csalódott az egészben, a népben, az egész ügyben, az egész romantikában.. az egész eszméjében.. És el lehet képzelni, miért. Van egy eszme, amelyért fáradunk, Madách a politizálásba betegedett bele.. és mi a jutalom? Hogy kiírtják a családunkat! El lehet képzelni, hogy csalódunk... A másik pedig a nő.. A szabadságharc bukása után Madáchot bebörtönözték, amelyet nagyon rosszul viselt. A felesége eközben otthon fűvel-fával megcsalta! Amikor Madách hazatért megtudta a dolgot és elcsapta a feleségét. El lehet képzelni, mit érzett.
      Ezek voltak tehát a konkrét dolgok, amelyek az Ember tragédiája című mű megírásához vezettek.
A másik pedig a tudomány. A műben nagyon sok kérdés a tudomány körül forog. Amikor Madách megírta a művet, az 50-es 60-as évek fordulóján, akkor már a romantika lehanyatlott és a realizmus kezdett terjedni. Ennek oka pedig a társadalmi változásokban keresendőek, a társadalmi változások pedig a tudomány változásában. Ebben az időben olyan filozófusok jelentek meg, mint Nietche, Schopenhauer és társai, akik megkérdőjelezték az embert. Mármint a háttér az, hogy a tudományok olyan lendülettel fejlődtek, hogy az ember azt hitte, bármit elérhet vele, amit csak akar! Ez az az időszak, amikor az ember kezdett elgépiesedni, a tömegben csak egy pont lenni, ami egy egység, aminek gazdasági érdeke van. És a filozófusok megkérdőjelezték az ember létének célját, értelmét. Az ember zűrzavarban érezhette magát, hogy mindenki kizsákmányolja, kihasználja... ebben az időben már hódított a szocializmus is és mindenféle utópisztikus, szocialista elképzelések, mint pl. Fourier falansztere is. És ezek a szellemi áramlatok mind-mind hatottak Madáchra, mert a tudományok és a filozófusok azt fejtegették, hogy mi lesz a világ sorsa, tud-e ellene tenni az ember, legyőzhetjük-e a természetet a tudománnyal, determináltak vagyunk-e, vagyis el van-e döntve, hogy mi elpusztulunk vagy tudunk ellene tenni? Maga az ember determinált-e? Volt egy ilyen tudomány, ami ekkor kezdett terjedni, a frenológia, ami azt mondta, hogy az ember koponyájának az alakja meghatározza, hogy az ember milyen munkát, szellemi, fizikait stb. képes végezni. Ez igaz-e? És még számos kérdés volt, ami Madáchot érdekelte, ami érintette őt, mert tájékozódott ezek felől és a nagy csalódásai megérlelte benne, hogy van-e ezeknek egyáltalán értelme, milyen sorsra jut a mai ember, a mai eszmék, ha eddig mindig mindegyik elbukott?
      Ez nagyon komplex folyamat és ezek mind együttesen hatottak Madáchra, amely végül is megérlelte benne ezt a remekművet, amely azóta hallhatatlan, mert olyan kérdéseket vet fel, amelyek igazából soha nem évülnek el, mindig mindenkinek van mondanivalója és minden kortól tud kérdezni.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés