| Blog : Victor Bokov: Mikor először láttalak |
Victor Bokov: Mikor először láttalak
2008.05.18. 10:02
 Egy biztos, az ember útja, életútja, bárhová vezet, s nem egy helyben toporog, vagy beteg, mert akkor csak egyetlenegy út van...
Victor Bokov verse, melyet Gábor bemutatott egy szerelem három találkozásáról szól, melynek első találkozásakor éppen május volt...
Mikor először láttalak - pezsegtek
a kertek, frissen habzottak a fák,
és apró, négyágú virágkeresztek
fürtjét himbálta az orgonaág.
Mikor másodszor - mézes illat áradt,
kölesföld, nyár, a hold: fehér üveg.
Te takargattad borzongón a vállad,
mellettem furcsán átjárt a hideg.
Mikor harmadszor - félszeg csend szakadt ránk,
szégyenkezett a gyengéd mozdulat,
foszlott a nyírfalomb, szelek kavarták,
s hófényű felhők közt a tél suhant...
Mi változatlan? Miben bízhatom hát?
Felelj nekem, te őszi rozsmező!
Csak halk moraj. Csak az ereszcsatornát
veri, veri a visszhangzó eső.
Aztán a sugárszarvú holdív újra
felizzik ázott asztagok felett...
Egy biztos és örök - az ember útja,
akárhogyan, akárhová vezet.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Caterine versei 
