| Blog : Jagos István: A csokoládé ház |
Jagos István: A csokoládé ház
2008.06.02. 02:15
 Egy csodálatos verset mutatott be Edó régi emlékek házáról, melyet a költő csokoládé háznak nevezett.
Nézd ezt a romot, nem lakja már senki.
Az udvarát is benőtte a gaz.
Mégis "úgy" tekintek erre a házra,
Mert itt nőttem fel, itt voltam kamasz.
Az emlékemben áll a csokoládé ház.
Gyermek évek tegnapjai
A falakon jönnek át.
Azóta már elenyészett minden.
A kisfiú is elment, messze van.
A hosszú úton régen elindult,
Mely rögös volt, s néha céltalan.
Napokon át kóborolt magában,
Később rátalált egy másik bolyongó.
Azóta is kéz a kézben járnak,
Bár volt néha egy-egy buktató.
A lelkemben még áll a csokoládé ház,
De a valóságban felörlődött
Az idő vas fogán.
Nézd ezt a romot, nem lakja már senki.
Az udvarát is benőtte a gaz.
A kisfiam a kezemet szorítva
Kérdezi - Apa, itt voltál kamasz?
A lelkemben még áll a csokoládé ház.
Gyermek énem egy kis darabja
Visszaköszönt rám.
Lelkemben még áll a csokoládé ház.
Gyermek évek boldogságát
A fiam kapja már.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Caterine versei 
