Rozáliák szeptember 4-én tartják a névnapjukat, Csokonai Lilla-dalai, Rozália – vagy Rózsi-dalok címmel kerültek bele irodalmi műveltségünkbe. Már 1793-ban Tempefői c. színjátékának hősnője is Rozália volt, a Diétai Magyar Múzsában közreadott Hány a Grácia? C. kis versében szintén Rozália neve bukkan föl.
Rozália maga olasz eredetű, a virágok királynőjének tartott rózsa latin nevéből, a rosából származik.
A Rózsa – a latinos Róza és magyaros Rózsa, Rózsi alakban már a középkorban előfordult nálunk. A népdalok Rózsának nevezik a kedvest.


      Viola is latin eredetű, ibolyát jelentett.  

     A híres színésznő, Déryné Széppataki Rózát sem zavarta ez a név, s Jókai unokájját is Rózának hívták. 

Egyik versében Csokonai Rozina fordul elő a kedves neveként, ugyancsak a rosából lett a spanyolos Rozita, s az olaszos Rozalinda, s Rozamunda már germán szó, annyit jelent: dicsóség.

      Mihály szeptember 29-re esik,
Debrecenben, a híres Kollégiumban héber nyelvet is tanítottak, tudták, hogy e név Mihály arkangyal neve, bibliai eredetű, s szó szerint azt jelenti: „Az istenhez hasonló”.
Mihály a régi Mikhál alakjának származéka lehet a Miksa, amelyet később Maximilián név magyar megfelelőjének használtak tévesen. Így beszélünk a Habsburg uralkodók közzött Fenyő Miksa császárról. Fenyő Miksa a Nyugat folyóiratot megalapító tette híressé ezt a nevet.
Szent Mihály nyara a Vénasszonyok nyara, melyről szintén Csokonai írt versében.

     Mária   legkedveltebb női neveink egyike, mint Éva, Mariann, Marianna, Marita, Mari, Mary, Maja, Mariska, Marcsa, Maca, Manci, Mara, Manyi, Mici, a naptár több, mint harminc féle Mária-napot tart nyilván.
A katolikus országokban Jézus anyját tisztelték benne. A fő napja Kisboldogasszony napja, Mária születésének napja: szeptember 12.
(festum nominis Beatae Mariae Virginis)
A Biblia szerint Mózes és Áron testvérnénje is ezt a nevet viselte, az ő emléke tette népszerűvé Júdeában. Héber eredetű, ahol Mirjam az alakja, s ez a görög és latin bibliafordításokban módusult Máriává. Jelentését próbálták Úrnő, Szépséges, Reménység, Isten kedveltje, Tenger csillaga stb. jelentéssel értelmezni.
A protestáns főiskolákban a keserű mira szóval hozták összefüggésbe, amint Csokonai egyik halotti búcsúztatójából is kitetszik.
A név megfejtetlensége és alapot adott a különféle misztikus, névmágiás magyarázatokra a középkorban. Temesvári Albert, az európai hírű ferences hitszónok Stellarium Coronae Mariae Virginis („Szűz Mária csillagkoszorúja”) c. prédikációs gyűjteményében azt írja: „Szűz Mária öt betűje jelenti azt az igen nagy jótéteményt, amellyel elárasztja a földet.  Először az M betű (mater misericordiae) azt jelenti, hogy ő az irgalmasság anyja, s a világ szószólója!” És sorra veszi a név többi betűjét is: az A az advocata  („az ügyvéd jelentésű advocatus nőnemű alakja”), mivel ő az emberi nem szószólója (Istennél). Az romlottság helyreállítója, az I az Illuminatio („megvilágosítás”) kezdőbetűje Pelbárt atya tanításában, s végül A az Auxiliatrix („segítő) rövidítése, mivel minden szükségben a nyomorúság segítője”.
A középkor misztikus természetrajza a drágaköveknek is titokzatos, jelképes jelentőséget, hatalmat, varázserőt tulajdonított. A margitszigeti domonkos apácák legnagyobb kódexe, az Érsekújvári-kódex Mária nevének betűit drágakövek kezdőbetűiből magyarázta, ill. azokkal értelmezte. Az első betűbl a margaréta nevű küt fejtette meg, a künek pedig a jelentése, félelmes helyen őtet bátorságossá teszi. A margaréta jelentése gyöngy, igazgyöngy. A a gyémántnál keményebb adamas kő nevére utal, az R a rubin kezdőbetűje, a második A az ellegorius nevű nemese kő, ill. kű nevének rövidítése vonzó, bűbájos, csábító tulajdonsággal, az őt viselőt nagy tisztességre, a kódex szerint mennyei tisztességre emeli fel.
Mária-versek születtek e név viselőiről, nemrég egész kötet jelent meg Mária-énekek címmel.

     Adrien a szeptemberi Máriával ünnepli névnapját. Egy helység rejlik a névben. A Biblia szerint is Ádám vala az első, ez esetben is a név férfipárja, az Adorján megelőzte Adrianát. Jelentése: a Velence tartománybeli Hadria városából való.
 Adrienn    labirintusból kivezető fonaláról annyit hallhattunk görög eredetű. Nevének jelentése: nagyon tiszteletre méltó, szent. Június 7-i és szeptember 17-i név.

     Gellért  latinos szóvéggel  a térítő Gellért püspök nevét viseli, aki ugyan velencei családból származott, Itáliában tanult, ott is lett szerzetes, de a neve maga német eredetű: A Gerhárt voltaképp összetett szóból lett személynév: az ófelnémet Ger – jelentése: hajítódárda, gerely – , a hart jelentése: kemény. Kemény dárda lehetett tehát a jelentése.
San Giorgio bencés apátság szerzetese a Szentföldre készült remetéskedni, de apátja rávette, hogy induljon inkább Szent István országába a pogány magyarokat a keresztény hitre téríteni. Így érkezett Pécsre, s hamarosan István fiának, Imre hercegnek lett a nevelője, majd az egyházmegye meg-
Szervezője. Az 1046-os pogány felkelés alkalmával veszítette életét: a lázadók letaszították kis kordéjával együtt a Kelen hegyéről, a ma róla elnevezett Gellérthegyről, ahol szobra is áll.

     Enikő  talán az eneh pogány névből ered, amit Arany János írt meg a Rege a csodaszarvasról c. versében. Enehből alkotta meg Vörösmarty Mihály képzeleteA két szomszédvár c. költeményében a becéző alakú, bájos Enikőt.
Szeptember 15-én tartják a névnapjukat.
 
      Szeptember 24-én ünnepelnek a Mercédeszek. Spanyol eredettel bíró név,
Mercedes „Fogolykiváltó Szűz Mária”, vagy a Mária Mercedes kifejezésből önállósult s vált női névvé. A németországi Daimler gyár 1901-ben a gyártásvezető leányának, Mercedesnek nevét adta az új  kocsitipusnak.
 

     A szeptember 18-i Diána is ókori regenév, mint Ariadné a római regevilágban, „a szűz Diána” az erdők, a vadászat, a hold(fény) és a szülés istennője volt, azonos jelentésű lehet a nap, nappal dies szóval. Jelentése: ragyogás. 

       Egyed szintén ókori regevilág eredettel bír, a népi találós kérdés azt tudakolja: Mikor van a túróscsusza nevenapja? Amire ez a helyes felelet: Egyed napján. Egyed szeptember 1-re esik. A név az ókori hitregében a főistennek, Zeusznak csodás védőpajzsa aigis-e kecskebőrrel volt borítva, innen ered a kifejezés is: „valakinek az égisze alatt”. A paizs aigisból származott az ógörögben, pajzshordozó értelmű Aigidios név, s ennek latinosított Agidius változatából lett a mi Egyed nevünk.
Valamikor szokásban volt, hogy az újszülött gyermek azt a nevet kapta, amely szentnek akkorra esett a névünnepe. Így lett Naplója szerint Szenci Molnár Albert is a keresztségben Egyed. Szenc városában született, az ember megváltásának 1574. Esztendejében, augusztus 30-án, egy hétfői napon, reggel nyolc órakor, amikor a hetivásárra igyekező asszonyok anyámat, Orsolyát meg szokták látogatni. Akkor engem, mint újszülöttet, akit még meg sem kereszteltek Aegidius néven köszöntöttek a közeli ünnepnap miatt, ami a pápista szokás szerint Aegidius ünnepe.
Egyednek nincs női párja.

     Ivó sokkal légiesebb, mint női párja Ivonne, mely franciából került hozzánk – Yvonne alakban igen népszerű -, jelentése: Tiszafácska.

     Egon Egyeddel egy napra esik, germán eredettel bíró név, Egbert, Egwin, Egmont rövidítése, s így hangzásában is rokona mgis Agidiusnak, Egmont ugyanis azt jelentette: fegyver + védő.
 
      Editnek szintén harc az egyik eleme germán eredettel, birtok+ harc, más magyarázat szerint gazdag + harc az értelme. Ed-nek jelentése? Vagyon, bírtok, s ezt alátámasztják a hasonló alkotású germán eredetű férfinevek is, mint Edgár, Edward….
 Edit becéző nevei: Ditke, Ditta, Dina…
Május 6-ra esik Ditta. 

     Szeptember 10-i Edgár a romániai magyar irodalom nagyra becsült képviselője, Balogh Edgár, hazánkban csak két gyermek kapta ezt a nevet, amelynek jelentése vagyon + dárda.
Edwárdból lett az Ede nálunk nyelvújítás folytán. Edvinnek október 14-én van a népnapja, szintén idetartozik, nyer jelentésű win rejlik benne, jelentése: birtokot megőrző. November 20-án van Edmond, örökölt birtok megőrzője jelentéssel, Ödönnel azonosítják. Mindkét névnapot november 16-án, ill. 20-án tartják. A régi magyar nyelvben volt Ögyén név, görög eredetű Eugén – előkelő, nemes nemzetségből való – hangtani fejleménye, ebből az Ögyénből alakult az Ödön, a nyelvújítók Edmunddal vették egynek, míg az ótörök eredetű magyar Jenőt  Eugénnel. Jenő jelentése: bizalmas, tanácsadó, miniszter.
 
A biborban született Konstantin bizánci császár 950 körül írt A birodalom kormányzásáról c. művében fölsorolja a nyolc magyar törzs nevét, köztük a Jenőt is. A törzs egykori szálláshelye helynév lett: Diósjenő, Jászkarajenő…
Eugén női párja a december 25-i Eugénia külföndön divatos, Kazinczy is erre keresztelte egyik kislányát, franciásan Zseninek becézte, s a Zseni így lett anyakönyvezhető női név. 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés