Emberi Értékek - G-Portál

A Rómeó és Júlia klasszikus alap-sztoriját adaptálta Leonard Bernstein és Stephen Sondheim egy legendás Broadway musicalben, amelynek filmváltozata mind a kritika, mind pedig a közönség körében egy csapásra a musical műfaj alappillére lett! A West Side Story összesen 10 Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezésnek járót is!
A történet New York West Side negyedében játszódik, ahol két egymással rivalizáló banda szeretné megszerezni a környék feletti egyeduralmat. A Jets, a második generációs amerikai tinikből álló banda és a Puerto Rico-i emigráns fiatalok bandája, a Cápák közötti feszültség a végsőkig fokozódott. Mindennaposak az utcai összetűzések, és kitörni készül a bandaháború. A két banda vezetői találkozóra készülnek, ahol megbeszélhetik egy utolsó nagy összecsapás részleteit. A győztes mindent visz - ez a jelszó. Csakhogy a szerelem beleavatkozik az eseményekbe. A Jets egyik alapítója, Tony ugyanis szemet vetett a Cápák vezetője, Bernardo gyönyörű húgára, Maria-ra. Szerelmük azonban - akárcsak Rómeó és Júlia történetében - tragédiába torkollik.

Amerika dalszövege:

Portorico, hozzád húz szívem,
de hogy ússzak át ennyi vizen?!
De jó volt unni a banánt!
Hol van már pálmafás szép hazánk?

Portorico, ott a te helyed!
Menj hát, ha elment az eszed!
Házat ott hurrikán szanál,
s véredből moszkitóhad zabál!

Néha épphogy megélsz;
pénz és munka - kevés;
jobban jársz, ha lelépsz!
Vár rád a szép New York City;
pár hét és felcsíp egy strici!

Itt vagyunk végre, Amerika!
Vegyél hát észre, Amerika!
Fogadj be minket, Amerika!
Átvert a fényed, Amerika!

Kacéran riszál a dollár,
éhesen nézed, hogy hol jár!
Dolgoznak fürge kis gépek;
így tesznek utcára téged!

Villogó fények, Amerika!
Luxus és üzlet, Amerika!
Feldobott élet, Amerika!
Lecsapnak éjjel, Amerika!

Esténként sétálsz az utcán...
Ott aztán elkelhetsz, drágám!
Kifestve játszod a ladyt...
Míg össze nem szedtél egy babyt!

Megveszünk érted, Amerika!
Le se köp minket, Amerika!
Legszebb a földön, Amrika!
Fehér a bőröd, Amerika!

Kapni itt százféle tévét,
de hol az a fene nagy jólét?!
Naphosszat fogdos a góréd,
de ettől még nem lesz több lóvéd!

Itt vagyunk végre, Amerika!
Vegyél hát észre, Amerika!
Fogadj be minket, Amerika!
Küldd vissza őket, Amerika!

Oly régen láttalak, San Juan!
Ha annyira vágysz oda, menj már!
Bye, bye!...
Az élet ott vidám és fényes...
A "fiúk" is várnak rád, édes!...

Egy gyilkost vársz

ANITA:
Egy gyilkost vársz,
és akit megölt;
a bátyád volt!
Ez adjon erőt!
Tagadd meg sorsát!
Kövesdt a fajtád!

Az ilyen mind
kötélre való!
Felejtsd el őt,
átkozott csaló!
Tagadd meg sorsát!
Kövesd a fajtád!

Az ilyen még
bajt hoz rád!
Gyűlölnöd kell!
Átkozd hát!
Szerelmet vársz,
de akit vársz,
nem lehet társ!
Mert ez ölt!

Ez tőled már
csak egyet akar!
Hát dobd el őt,
felejtsd el hamar!
Ha most is rá vársz,
az öncsalás!
Hogy tisztán láss,
az kell, Maria;
hogy tisztán láss!

MARIA:
Ó várj, Anita, várj!
Te másképp látsz!
Nem lehet így - nincs ez így!
Mást mond az ész - mást a szív!
Bár minden szó,
ellene szól;
nem hat rám,
bárhogy fáj,
Anita, értsd meg hát!

MARIA: ANITA:
Látom őt, Egy gyilkost látsz,
bennem él, és akit megölt,
örökké! a bátyád volt,
És így lesz már, ez adjon erőt!
amíg csak hív, Tagadd meg sorsát
amíg csak vár! kövesd a fajtád!
Nem számít már, Az ilyen még
mennyit ér, bajt hoz rád!
mennyi könny, Gyűlölnöd kell,
s mennyi vér, átkozd hát!
tapadt rá! Szerelmet vársz,
érzem én, de akit vársz,
minden jó nem lehet társ!
lehet még! Mert ez ölt,
Maria, embert ölt!

MARIA:
Óvárj, Anita, várj!
Muszáj, hogy megértsd;
a puszta szó, semmit sem ér,
nincs más, csak érzés!

Más sose kell,
csakis őt szeretem;
rossz, vagy jó,
ezt én döntöm el!

Egy érzés az úr,
mely mindent lángragyújt,
úgy jön el!
Mást sose hív,
bolond már ez a szív;
csakis egyszer szerethetsz így!

Egy érzés, egy vágy,
visz tűzön-vízen át,
bármi volt, bármi vár...
Hát így, csak így nézz ma énrám;
így védem őt és így él tovább
bennem már!

ANITA ÉS MARIA:
Egy érzés, egy vágy,
mely minden bűnt megvált;
és így lépsz tovább!...

Ezt kapd ki Krupke - A Jet-banda dala -

A fiatalkori bűnözés társadalmi probléma!
Ezzel kell etetni a zsarukat!

Hát...hallja Mr. Krupke,
e könnyű vallomást;
azt könnyű rajtakapni,
ki mindig szarba' járt!
Az anyánk hírhedt bárcás,
az apánk nagy bugás;
mit szól hozzá, nem tanultunk mást!

Hát... ezt kapd ki, Krupke, te palimadár!
Egy ótvaros kis budi volt a gyerekszobám!
Hogy bűzlök a bűntől, az mesebeszéd;
itt benn, a lelkem most is szép!
Lelkem szép!
Lelkünk szép! Lelkünk szép!
Lelkünk jó és szép!
S hozzá még az erkölcsünk is ép!

Fiúkák, ez igencsak jó stori!
Hadd tudja meg a világ!
Hadd tudja meg egy bíró!

Jaj... Bíró úr, ha látná,
hogy mit szív a papám;
hát rögtön sittre vágná,
és nem is sajnálnám!
Hisz itt maradna árván,
az édes anyukám;
a minden éjjel,
én búbolhatnám!

Hát... ezt kapd ki, Krupke, te hülye buzi!
A srácnak sajnos nem kell más, csak ödipuszi!
A komplexus súlyos, ez orvosra vár;
várják a pszichiátrián!

Kis pszichém...
Kis pszichénk, kis pszichénk,
sajnos rossz, rossz, rossz!
S hozzá még hajlamunk is torz!

Hé, figyelem Kuss, mert kiüríttetem a termet!
A bíróság szerint ezt a srácot lelki sérülés érte!
És tessék mondani, olyankor mi van?
Semmi különös. Vigyék pszichoanalitikushoz!

Jaj... a bátyám megfúj mindent,
és nem csak trombitán...
a néném néhány hangszert,
még szűzen kipróbált...
Az öcsém hülye flótás,
a húgom fuvolás...
Így fest nálunk,
egy jó zenészcsalád!

Hát... ezt kapd ki, Krupke, hogy belehülyülj!
Nem lelkibaj a gond itt, ahanem otthoni zűr!
A környezet bűne, hogy züllik a srác;
ő itt egy áldozat csupán!
Semmi más!
semmi más, semmi más,
semmi más, más, más,
sorscsapás az otthoni hatás!

Szerintem a srácnak nincs szüksége
lelki analízisre!
Az ifjúkori bűnözés szociális betegség!
Hé, akkor nekem szociális bajom van!
Vigyék egy gondozónőhöz!

Jaj... nővérke hát kezdje
e fontos gondozást!
A legjobb lenne erre,
egy kényelmes kis agy!
Hisz társadalmi érdek,
hogy jól képzett legyek;
adjon sanszot, ennyit megtehet!

Jujj... ezt kapd ki, Krupke, te hülye, te ló!
A srácot vidd a sittre, hisz csak odavaló!
A féltett kis lelke, egy fekete folt,
legjobb, ha rács mögé dugod!
Nincs is jobb!
Nincs is jobb, nincs is jobb,
nincs is jobb, jobb, jobb!
Éljen hát a törvény és a jog!

A baj, hogy kissé hangyás!
Hogy narkós és piás!
Hogy nem mossa a lábát!
Hogy csöppet buzeráns!
A baj, hogy nem tud semmit!
Hogy túl sokat tud már!
Meglásd, egy nap, nagy balhét csinál!

Hát... ezt kapd ki, Krupke, és tartsd a pofád!
Most megtudtad, hogy kinek kell a simlis dumád!
Egy munka még vár rád, s ez kedves kis hír...
Hé, fatökű Krupke,
nyald ki!!!!

Itt járt /Tony dala/

Itt él,
Itt jár,
már közel van,
megszólít,
hozzám lép,
megérint,
talán ma még!
Villámként
küldi el
a nyáresti ég,
szeme tüzét,
s vele a fényt!
Ki ő?
Csak tudnám már,
meglelném;
házak közt,
part mentén
lomb sűrűjén!
Érzem,
a csoda végre
testet ölt majd,
eljött a nap,
ma lesz enyém!
Köszönj el,
kölyökkor;
minden más lesz
holnaptól,
bár megérteném!
Jön már,
itt van,
oly közel;
hirtelen
itt terem,
száguld felém!
Varázsbot
suhint - hopp!
Ajtó nyílik,
belép - topp!
Előttem áll!
Kapd el
fényes csillagod,
láthatod;
rád ragyog,
csakis terád!
Lenn,
két út sarkán,
az öböl túlpartján;
ott vár,
és indul,
hozzám!
Jön egy éj,
s csodát tesz;
a szék, a polc,
mind dalba kezd;
mind őrá vár!
Lépj be,
nézz rám,
mondd neved!
Vártam rád,
add kezed,
itthon vagy már!
A szél küld mellém,
Az álmok áldott csendjén!
Itt jár;
már közel van,
megszólít, hozzám lép,
megérint,
talán ma még,
talán ma még,
talán
ma
még...!

MARIA

Maria!
Egy név így lehet hát a legszebb szó!
Maria! Maria! Maria! Maria!
Mennyi csillogó szót hall a föld,
de mind elszáll!
Maria! Maria! Maria! Maria!
És nem marad más, csak MARIA!
Lásd, mit jelent egy név,
egy egyszerű kis név mit ér!
Maria!
Egy csók és egy lánynév; MARIA!
És nem kell semmi más,
varázslat, vallomás, a név!
Maria!
Kiáltsd hát harsány dallam szárnyán!
Suttogd úgy, mintha Istenhez szólnál!
Maria!
Én mondom míg élek; Maria!
Egy név számomra már a legszebb szó;
MARIA!....

Két kéz, két szív

Egy legyen hát két kéz.
Egy legyen hát két szív.
Egy legyen két sóhajtás mindhalálig már.
Nincs más.

Két élet és két sors.
Mindörökké egy most.
Most indult el és bármi vár.
Két kéz. Két szív. Mindhalálig egy most már.

Két élet és két sors.
Mindörökké egy most.
Most indult el és bármi vár.
Két kéz. Két szív. Mindhalálig egy most már.

Két kéz. Két szív. Mindhalálig egy most már.

Most indult el és bármi vár. (Egy lesz most már)
Két kéz. (Két kéz, két szív. Mindig és mindig is)
Két szív. (Két kéz, két szív.)
Mindhalálig egy most már!
Így hát egy legyen két szív!
Két szív egy most már.

Maria

Ez a gyönyörű név, a legszebb szó:
Maria, Maria, Maria, Maria
Nincs a földön több szó,
Ami lágyabban mondható:
Maria, Maria, Maria, Maria
Maria, Maria, Maria...
És egyszer csak itt volt,Maria!
Jött hirtelen egy név
És nélküle sok év, mit ér?
Maria!
Ha csókol a szád, Maria!
És nem kell semmi más,
A legszebb vallomás egy név:
Maria!
Mondd és zenélni kezd a világ,
Dúdold úgy mint a legszentebb imát
Maria, én mondom míg élek, Maria!
Maria, Maria, Maria, Maria, Maria,
Maria,Maria,Maria,
Mondd és zenélni kezd a világ
Dúdold úgy, mint a legszentebb imát
Maria, én mondom míg élek:
Maria...
Ez a gyönyörű név a legszebb szó:
Maria...

Miénk az éj

Miénk az éj,csak kettőnké az éj hisz itt vagy és a múlt véget ér
Miénk az éj csak te vagy és az éj bármint légy,több vagy már bárkinél.Egy éj és minden furcsa sejtés,beteljesít egy érzés,én tudtam ez vár rám!Hisz eljöttél és a föld míg tart és él,csillagként fönnt száll!
Miénk az éj oly végtelen és mély,a sápadt hold kigyúlt tűzben ég,
Miénk,miénk az éj s e tündöklő vad fényt tékozlón őrülten szórja szét!A föld egy hely ahol csak éltem,s nem tudtam én sem hogy mért van szükség rám!De mától már egy szebb és jobb világ vár majd ránk,csak ránk!Jó éjt,jó éjt csak álmodj és ne félj,vigyáz ránk az éj!

Valahol egy új világ

Száz és száz út vár;
száz hely, száz választás;
hűst és napfényt,
és tágas tért;
békét vágysz,
békét!

Száz és száz halál,
nem rémíthet, hogy rátalálj;
tűnő, gyors időnk bárhogy száll,
látnod kell száz új csodát!
Rád vár!
Rád vár!

Vidd hát egy más élet vágyát;
vidd százezer év szépség-szomját!
Vidd el, vidd hát,
vidd el!

száz és száz út vár;
és köztük egy, hogy rátalálj!
Nyújtsd kezed,
nézd, nem álmot látsz;
fogd kezem,
vár egy új világ!
Ránk vár!
Ránk vár!
Ránk vár!