| Blog : Gavallér János: A purgatóriumban |
Gavallér János: A purgatóriumban
2008.10.07. 08:49
Minden ember álma: egyszer felelni fognak - talán a világ végén? - minden tettükért a gonoszok. Nem vígasz ez a szenvedőknek, akik talán egyszer élnek, s egyetlen életüket döntik nyomorba, reménytelenségbe, sárba, szennybe, amilyenben maguk is élnek.
Kellemes napot kívánok Önöknek!
Felelni fogtok mind,
mind minden tettért!
A könnyeinkért
és a csendért,
a lelkünkbe szorult
néma fájdalom,
a szívben örökre őrzött
csendért,
felelni fogtok mind,
mind minden tettért!
Felelni fogtok majd,
a ki nem mondott szóért!
Apám, anyám,
s minden ősöm
szívébe szúrt szennyért,
felelni fogtok majd,
a ki nem mondott szóért!
Felelni fogtok ott,
ott ahol a magány
futóbolond,
és senkik a nagyok,
ahol nincs már semmi,
csak húzzák a kálvária örök táncát,
ott járjátok,
ahol a kezdet és vég
lelketek tükörképe,
ott járjátok, örök táncotok,
ahol örökre magához ölel az ég!
Felelni fogtok majd,
a ki nem mondott szóért!
Apám, anyám,
s minden ősöm
szívébe szúrt szennyért,
felelni fogtok majd,
a ki nem mondott szóért!
Felelni fogtok mind,
a döbbenet dobpergésének,
felelni fogtok akár a hegyek,
a fájdalmat elnyelő tengerek,
felelni fogtok, mint visszhangok,
s csendben sírtok majd,
mint az árván maradt galambok,
ott, ahol senki sem hallja…
Felelni fogtok majd,
a ki nem mondott szóért!
Apám, anyám,
s minden ősöm
szívébe szúrt szennyért,
felelni fogtok majd,
a ki nem mondott szóért!
2008.10.06.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Caterine versei 
