Szilágyi Ferenc: Október havi négmagyarázó

Örs földrajzi névként gyakoribb (Budaörs, Tarnaörs, Alsóörs..).
III. Béla névtelen jegyzője, Anonymus ezt írta róla a Gesta Hungarorumban:” Azután Árpád vezér és nemesei innen fölkerekedve a Nyárád vizéig vonultak, s tábort ütöttek a patakok mellett attól a helytől kezdve, melyet most Kácsnak mondanak. Árpád itt nagy földet adott Ócsádnak, Örsúr apjának….aki a folyónak forrásánál várat épített, amelyet most Örsúr várának hívnak”.
 
Az október 2-i Örs után következő a 10-i Gedeon, vagy Gideon, bibliai, héber eredettel, azt jelenti: harcos, vágó, romboló. Izrael egyik bírája volt az i.e. XIII. sz. táján, le is győzte az Izraelt fosztogató és elnyomó Midjant és Amaleket.
A Gedeon ma már ritka név, mint becézett alakja, a Gida. Egykori családnév belőle a Gedő volt, Gedőudvar a régi Vas megyében volt. Ezt a nevet kapta az Abigélben Torma Gedeon is.

Rafael ószövetségi bibliai név, Gábriel és Michael – Mihály – eredetének ismeretében tudjuk megfejteni.  Rafael név jelentése: „Isten meggyógyít”.
Raffaello, az itáliai reneszánsz nagy művésze is ezt a nevet viselte.
 . Ráfis változata még ritkább.

Rudolf germán eredetű, a Hrodolf fejleménye, amely annyit jelent: dicső farkas, s így rokonságban van az Adolffal, amely még nemes farkast jelent.
A Rudolfból lett Rezső, amit a nyelvújítók alkottak meg. Föltehetőleg a Dezső név is így keletkezett, családnév viszont a Rézső, Réső.
 

Nándor október 19-én ünnepel, germán eredetű névből, Ferdinándból alkották meg a nyelvújítók a XIX. Sz. első felében. Becéző alakja Nándi, a Sándor, Andor mintájára eszelték ki, 1967-ben 146-an kapták hazánkban, míg az október 19-i Ferdinándot csak 6-an. Eredeti germán alakja a Fridunant volt, s azt jelentette: béke + merész.

Alfonz október 30-án fenti Nándorékhoz tartozik még, szintén germán eredetű, azt jelenti: készséges, esetleg teljesen kész. Markos József művésznevéből, az Alfonzóból vált ismertté.

Teréz október 3-án és 15-én ünnepel. A név görög eredetű, de máig sincs megfejtése biztosan. Kréta melletti Therasia szigetéről való nő lehet az egyik jelentése, a másik a hőség, forróság, nyár, aratás görög therosz szót véli felismerni benne, theriaia igéből, a vadászni értelméből azt jelentené: vadásznő.
Teerka, Tercsi, Rézi, Riza, Tera, Teri….bizonyítja, igen népszerű nevünk volt, s maradt is. 1967-es felmérés szerint 218-an kapták ezt a nevet, Teréziával együtt kétszázzal nő ez a szám. Még a Tessza is idetartozik az angol Theresa önálló becézője. Terézvárosunk összefügg vele, a katolikus egyház Teréz-kultuszával, amely a barokk korban, Spanyolországban alakult ki, mikor Avilában a dalok és szentek városában 1515-ben megszületett az a kislány, aki a karmelita rend reformátoraként Nagy Szent Teréz néven vonult be az egyháztörténetbe.

 A Habsburg-házban is divattá lett a Terézia név, amint Mária Terézia neve is bizonyítja, s 1777-től nevezik Pest Terézvárosát így. Volt egy szegény francia leány Thérése Martin, aki 24 éves korában  meghalt, 1925-ben „lisieux-i Szent Teréz” lett, önéletrajza és költeményei világszerte ismertté tették bájos alakját. Emlékünnepe október 3-án van.

Renáta október 26-ára esik, szintén vallás fogalomvilágát őrzi, azt jelenti szó szerint: „újjászületett”. Renatus férfinév nőnemű alakja, az olaszos Renató alakja sem vert itt gyökeret. 
René Renata franciás alakja kimaradt az anyakönyvezhető nevek közül.

Aurél és Aurélia latin eredetű, a latin Aurélius nemzetség neve szó szerinti értelemben azt jelenti: Aranyos. Belőlük született meg a múlt században Aranka.

Malvin október 1-én tartja nevenapját, germán eredetű név, olyasmit jelent: a jog barátja. Becéző alakja Málcsi. 

Ferenc október 4-i névnappal a XII. század s az egész egyháztörténet egyik legnépszerűbb szentje, a madaraknak, s állatoknak prédikáló Assisi Szent Ferenc volt.
Édesapja Pietro di Bernardone gazdag posztókereskedő 1182-ben sürgős üzleti útra indult a közép-olaszországi Assisiből a frankok országába, s feleségének, Pica asszonynak meghagyta, hogyha az örvendetes esemény bekövetkeznék, azonnal küldjön neki hírt. Mire a jó hírre a boldog apa megérkezett, már meg is keresztelték Giovanni, vagyis János névre, ő azonban, mivel a frankok földjén érte az örömhír, s felesége is francia származású volt, csak kis frankocska, latinus Franciscus, olaszul Francesco, ill. il piccolo Francese, a kis francia néven emlegette. Így lett Giovanniból Francesco, s az általa alapított szerzetesrend is franciskánusok, magyarul a ferences atyák rendje. A Ferenc annyit jelent: francia, frank.
Ősgermán frank jelentése ez volt: merész, vakmerő, ill. szabad, innen a frank közsző szókimondó, nyílt, őszinte értelme.
Csokonai Ferenc napi köszöntőjében tanítóját, Budai Ferencet, vagy Hunyadi Ferenc püspököt köszöntötte. Mivel Csokonai Cérest, az anyaföld és az aratás római istennőjét említi, bizonyosnak látszik, hogy a június 16-i, vagy július 16-i protestáns Ferencek napjára készült ez az alkalmi vers.
Van április 2-án is egy katolikus Ferenc-nap, a XV. Századi remete, Paulai Szent Ferencé, december 3. A XVI. századi jezsuita térítő, Xavéri Szent Ferencé, január 29. Pedig a XVII. században élet Szalészi Szent Ferenc genfi püspök emléknapja.
A Wesselényi Ferenc féle összeesküvésben több Ferenc is részt vett: Nádasdy Ferenc országbíró, Frangepán Ferenc, Zrínyi Péter sógora.
A II. Rákóczi Ferenc kuruc szabadságharca után vált közkedveltté a Ferenc név, mint Kazinczy, Kölcsey keresztneve is bizonyítja.
A névadó frankok, latinos franciák még a nevüket is egy germán törzstől, a frankoktól kapták, akik északról behatolva hódították meg a romanizálódott kelta-gall őslakosságot, míg végül  maguk is beolvadtak a latin nyelvű óslakókba. A gall őslakosság is adott egy férfinevet, sőt szentet a naptárnak, a kelta-ír Galló – Callo – népnevet, melyet a rómaiak gallus alakban vettek át, amely nyelvünkben, mint közszó kakast jelentett.
 
Ezért hallani ma is Franciaország jelképeként a gall-kakasról, mint Berlin nevében a medve jelentésű Bár-ról.
Szent Gallus I. sz. 600 körül telepedett le a Bodeni-tó partján, mint  írországi származású igehírdető, ahová kalandozó őseink is ellátogattak.
A toronyból lezuhant társuk emlékére a jámbos Heribald barát társaságában…az ír apostol sírjánál annyi csodás gyógyulás történt, hogy a középkor egyik legnépszerűbb szentje lett, hajdani létezését bizonyítja a Veszprém megyei Szentgál község neve, a Somogy megyei Szentgáloshír, s a Gyulafehérvár melletti Alsógáld, Erdélyben. A sok Gál, Gaál? Gálos családnév is innen ered. A Gál keresztnévként anyakönyvezhető, az október 16-i Huszár Gál őrizte meg számunkra, mint nyomdász reformátor ezt a népi idójóslásos nevet.

Vendel október 20-án ünnepel. Németből került ide, pusztításairól hírhedt észak-germániai vandál nép neve rejlik benne. Szent Vendel a legenda szerint a VII. században élt ír királyfi volt, ki Rómába zarándokolt, majd Trier környékén remetéskedett, egy birtokosnál pásztorként szolgált, a pásztorok és földművesek védőszentje lett. Jászladányban magyar szűrbe öltöztetett szobra a mezőn áll, kis bárányt tartva a kezében.
 
A női Vanda név  elég ritka,október 26-ra esik a névnapjuk. Ez is afféle fregoli jelentéssel, mert a nyelvérzékünk szláv eredetet érez benne, annál is inkább, mert a lengyeleknél igen gyakori keresztnév. Lengyel a mondabeli Wanda, egy királylány neve, s szó szerint annyit jelent: vend nemzetiségű nő.

Lukács október 18-i bibliai név, az egyik apostol evangélista neve. Latin Lucasból alakult ki anyanyelvünkben, ennek jelentése: Lucaina tartományból való férfi, vagyis ez földrajzi eredetű személynevünk sorába tartozik.
Szent Lukács fürdő neve sem a gyógyító apostol nevéből származott, egy Lukasz nevű fürdőtulajdonosra ragadt rá a Lukács név, a nép lyukas fürdőként emlegette.
Szent Lukács az orvosok és festők védőszentje lett. 1967-ben 4-en kapták ezt a nevet.

Van Csokonainak egy vidám verse, mégpedig Október címmel.
A Dénes név október 9-re esik.
Dénes nádor neve ismeretes a magyar történelemből, ő volt az, aki a tatár betörésekor 1241-ben eredménytelenül védte a Vereckei-szorost.
Az oklevelek Dienesnek említik, Kazinczy Ferenc még a XIX. Században is Dienesnek írta öccse nevét. Dienes alakot őrző számos vezetéknév – mint a Petőfi-kutató Dienes András – őrzi e nevet, de a Gyenes családév is idetartozik. A Dienes alak ne más, mint szőlőtőkén, bor és a szőlő görög istenének, Dionüszosznak kissé  megmagyarosított neve. A hosszú Dionüszoszból Dionis, majd  Dienes lett, végül a két szótagú Dénes. Az angolban Denis keresztnév lett a bor görög istenének nevéből.
Nőnemű alakja Dénesnek Dionízia, franciában Denis, májusi névnappal.

Október 8-án van Demeter napja, sőt Dömötör, pontos görög ejtéssel Démétér – női isten volt, ahogy a földet, a termést, a bőséget, az anyaságot kifejező közszavak is nőneműek a görögben s a latinban.
A Dömötöröknek külön névnapjuk van az októberi mellett április 9-én.
A Demetert történelmileg a szláv Dimitírből származtatják, míg a Dömötör az ő-ző nyelvjárásban alakult ki. Tény, hogy Szeged városának Árpád-kori kis román tornyát Dömötör-toronynak nevezik a fogadalmi templom mellett, Tányértalpú komának a Dörmögő Dömötör-ből nevezi Domokos, az írója e névmagyarázónak.
A székelyföldi gyimesi legenda szerint Szent Demeter székely ember volt, Gyimesbükkön született, s ott is nevelkedett. Női párja: Demetria. Becéző alakja: Döme, a Dömös önálló anyakönyvezhető név lett, mindkettő október 25-re esik. Dönci, Döncike sem lett önálló név.

Brigitta név  kevés óír eredetű személynevünk közé tartozik, jelentése: erős, ill. erényes.
 
Október 11-én tartják a névnapjukat.
A név összefügg a brigád, sőt briganti szavunkkal is, ezek olasz eredetűek, brigade, brigand alakban, harc, viszály, küzdelem jelentéssel, amely e szavak alapja, maga is kelta eredetű.
Brigitta becéző formája anyakönyvezhető: Gitta    névnapja október 8-ra esik. Az óír név néhány nyelvben Brigida alakban él, hasonlóan harcias értelmű volt, mint pl. a Hedvig.

Hedvig, amely kétszeresen harcot jelent első eleme: gyűlölet a német Hassnak, angol hatenek felel meg, második alakja pedig viadal – wig, amely pl. Lajos nevünk eredeti Hlúd-wig alakjában ismerhető fel.
Szent Hedvig a Bánk bánból ismert Gertrúd királyné  nővére, aki október 15-én halt meg. A lengyelek más Hedviget – náluk: Jadwiga – tiszteltek szentként: a mi Nagy Lajos királyunk leányát, aki apja halála után Lengyelország királynője, a litvánok térítője lett. Az ő emléknapjuk február 28-án van.
Hedda Hedvig északi germán – skandináv – változata (Ibsen Hedda Gabler c. drámája).

Gertrúd szintén germán eredetű, Katona József Bánk bán-jában  II. Endre király feleségének neve latinosan, Gertrudis néven szerepel. Hamlet, dán királyfi anyja is ezt a nevet viseli Shekaspeare-nél. Gertrúd első elemében a német eredetű gerely közszavunkat ismerhetjük fel, a név jelentése ugyanis: a dárdák varázslónője. Az október 3-i Gertrúdot 34 kislány kapta hazánkban. Becéző alakja, a Trudi önálló névként nem anyakönyvezhető.

Tekla, Hedviggel egy napon van a naptárban, október 15-én, görög eredettel bír, nevének jelentése: Isten dicsősége.
 ,
Neve napja  október 24-re esik. Ószövetségi eredete van, héber eredettel. Jelentése: bárány, anyajuh.

Ráhel a Bibliában az arameus Lábán leánya, akit Jákób egy pusztai kútnál ismert meg, mikor a juhnyájat legeltette. A Károli-biblia szerint:
„Vala pedig Lábánnak két leánya: a nagyobbiknak neve Lea, a kisebbiknek Ráhel. Leának pedig gyenge szemei valának,de Ráhel szép termetű és szép tekintetű vala. Megszereti ezért Jákób Ráhelt és monda Lábánnak: Szolgállak téged hét esztendeig Ráhelért, s te kisebbik leányodért. És mondá Lábán: Jobb neked adnom őt, hogysem másnak adjam őt, maradj énnálam. Szolgált tehát Jákób Ráhelért hét esztendeig, s csak néhány napnak tetszék ez neki, annyira szereti vala őt.”
Végül, újabb hétévi szolgálat után csakugyan megkapta a leányt, s gyöngéden szeretett felesége lett.
De az Újszövetségben is szó esik róla, mikor Jézus, a Messiás születésekor Heródes király féltékenységből legyilkoltat minden két éven aluli gyermeket: „Akkor Heródes …  elküldvén szolgáit, levágata minden gyermekeket, kik valának Betlehemben…Ráhel, siratván fiait, nem akart vígasztalást bevenni, mivelhogy az ő fiai nem volnának….”

Kálmán megfelelője Coloman, Kolman, semmi köze nincsen ami régi személynevünkhöz, amely ótörök eredetű, s azt jelenti: maradék.
Ez ismerhető föl a Heves megyei Kál, a Vas megyei Káld, a Veszprém megyei Köveskál nevében is, alapja megmarad jelentésű török gal-ige.

Tiborc a jobbágy a Bánk bán-ban, nem héber, hanem latin eredetű: a római Tiburtius azt jelentette szó szerint: Tibur – a Róma melletti mai Tivoli – helységből való férfi. A latin Tiburtius rövidüléséből lett az április 14i, augusztus 11-i Tiborc, mely ma már alig használatos.
Annál inkább a belőle rövidült Tibor, ezt 1967-ben 3359 kisfiú kapta.
A Tiba családnév is Tibor, ill. Tiborc becéző alakjából keletkezett.
A szerb-horvát eredetű bán közszó egyébként a VI. század második felében uralkodott Baján avar kagánnak nevére megy vissza, a Baján név pedig: gazdag jelentésű mongol-török szóból alakult.

Salamon bibliai eredetű, nemcsak okoskodó emberekre mondják, te bölcs Salamon, hanem a salamoni ítélet emlegetése is, mikor valaki valamely nehéz, fogas kérdésben hoz bölcs ítéletet. Ennek az igazságszolgáltatásnak nyomán dolgozta fel Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör c. drámáját, a Bibliában a Királyok I. könyvében, ahol a két asszony járul a király elé, akik közül az egyiknek meghalt újszülött fia, s helyette a másik asszonyét csempészte maga mellé ágyába, s azt magának vallotta……

A hagyomány szerint Sába királynője – akiről Goldmark Károly operája is szól  - azért ment Jeruzsálembe, hogy az uralkodó bölcsességéről meggyőződjék. Itt állt Salamon legnagyobb alkotása, a pazar jeruzsálemi templom. A hagyomány több bibliai könyvet neki tulajdonít, többek között a híres Énekek Énekét. A bölcs uralkodó köré számtalan legenda fonódott, pl. az is, hogy értette az állatok s a madarak nyelvét.
Salamon jelentése héberből: békés, szelid.
Endre királyunk fia is ezt a nevet viselte, de rá nem illett a békés, szelid jelentése a névnek. Német segítséggel ült trónra, szemben atyja öccsével, I. Béla királlyal. Béla fiai később folytonos ármánykodásai miatt ellene fordultak, s László – a későbbi Szent László – Mogyoród és Cinkota között, Pest határában döntő vereséget mért rá. Salamon ekkor ismét IV. Henrik német császárhoz menekült, fölajánlotta neki hűbérül az országot, de ez sem segített rajta. László király végül is – a hagyomány szerint – a Visegrádon ma is látható Salamon-tornyá-ba záratta. De hamarosan visszanyerte szabadságát, ekkor a besenyőkkel fordult László ellen, s a harcokban esett el. Más hagyomány szerint remete lett az isztriai Polában – Pulában – vezekelt bűneiért. Ezt a történetet dolgozta fel Vörösmarty Salamon c. versében. A visegrádi toronyban raboskodó Salamon legendáját Erdélyi József dolgozta fel. A név eredete héberben Salomoh, a mohamedán népeknél ismert Szelimek nem voltak a legbékésebb természetűek. Októberben kétszer is előfordul e név a naptárban, 17-én és 14-én.

Orsolya október 21-i névnappal már jóval divatosabb. A XVI-XVII. századi főúri családoknál, becéző alakjából az Orsika anyakönyvezhető önálló névvé lett. A XVI. század Szegedi Kis Istvánt tiszteli az énekszerző prédikátorok közül. Több éven át folytatott külföldi stúdiumokat, mint Luther és Melanchton tanítványa. Temesvárt is próbált téríteni, de onnan Losonczy István, a híres várkapitány kergette el. Az üldözések elől menekülve főleg török hódoltsági területeken működött. Végre Szigetvárra húzódott, s a várkapitány oltalma alá. Balsorsa ott is utolérte. Egyszer egy kaposvári bég elfogatta, 1561-tól l563-ig sínylődött török rabságban Pécsett és Szolnokon.
A szigetvári templomban a keresztségről prédikálván – akkori szokás szerint – elmagyarázta egyes férfi- s női nevek jelentését. A nevek magyarázgatása közben nem javallotta, hogy oktalan állatok nevére kereszteljék a gyermekeket, pl. a fiúkat Farkasnak, lányokat Orsolyának, minthogy az Orsolya vagy Ursula név: Nőstény Medvét jelent.
Szerencsétlenségére hallgatói között egy Orsolya nevű nemesasszony ült, ez annyira megneheztelt a nevét sértő magyarázat miatt, hogy férjének addig nem hagyott békét, míg valamilyen feljelentéssel török kézre nem juttatta.
A név új magyarázata szerint Orsolyában nem a nőstény medve, hanem a ló, paripa jelentésű germán Ross fedezhető föl: a lovat a germánok szent állatként tisztelték, s a Hors, Ors náluk totemnév lehetett.
Orsolya és Orsika nevet október 21-én tartják.