Imre november 3-án tartja a névnapját. I. István királyunk fia, Imre herceg is ezt a nevet viselte, amely germán eredetű, ott Amalrich volt eredeti formája. Ez összetett szó: utolsó eleme a mai – reich megfelelője azt jelentette: hatalmas, híres, királyi, első eleme, az Amal pedig egy gót királyi család neve volt.
Volt olyan föltevés, hogy az amerikai földrész neve a mi Szent Imre hercegünk nevéből származik, ő tette népszerűvé ezt a nevet Itáliában, s az olasz tengerész Amerigo Vespucci így kapta e név olaszos változatát keresztnévül, s az ő beszámolói alapján nevezte az új földrészt Ealdesmüller 1507-i atlasza Terra Americanatnak – Imre-föld-nek -, Vespucci Amerigo a magyar szent nevétől függetlenül alakult ki a germán Amalrichból az olaszban. Imre nevű szentet csak egyet ismer a katolikus egyház, Árpád-házi Szent Imrét, de ő nem  közvetlenül volt a névadója az amerikai földrésznek.
Imrét latinul Emericusnak majd hibásan Emricumnak, Hemriciusnak, s végül Henricusnak írták, s így István király fia bajor nagybátyjának, Henriknek a nevét kapta a keresztségben.
A valóságban a július 13-i Henrik a germán Heimrich származéka, s ilyesféle a jelentése: körülkerített birtokán uralkodó. Az angolban Henry alakban honosodott meg, s kialakult becéző alakja, a Harry, amely nagy ritkán nálunk is előfordul. A Henrik női párja a március 16-ig Henriett, ill. Henrietta. 

     Lénárd Imre napja után következik a naptárban, a középkor egyik leghíresebb, legnépszerűbb szentje volt, különösen bajor-osztrák területen. Legendás alakjáról annyit tudunk, hogy a VI. században élt remeteként a mai franciaországi Limoges környékén, s hogy az emberek és állatok orvosaként tisztelték, s a rabok, a kovácsok és a pásztorok védőszentje volt.
Nevének jelentése a germán Leonhard szó szerint, amely azt jelenti: oroszlánszívű, erős, mint az oroszlán. 1967-ben hat családban választották ezt a nevet. A szent csodatevését Bod Péter örökítette meg a XVIII. Században.
Lénárt női megfelelője Leonarda november 27-re esik.
A Leonhard-ok közül legnevezetesebb a Szentföldre 1190-ben kereszteshadjáratot vezető angol Richard the Lionheart, azaz Oroszlánszívű Richárd, Walter Scott regényének a hőse.
A Richárd név germán eredetű, akácsak Lénárd, jelentése: erős fejedelem. Névnapjuk van novemberben is 15-én, de február 7-én is, ez Szent Richárd angol püspök emlékünnepe. 

      Cecilia november 22-én ünnepel, Cilikkel, Cilikékkel, de csak egy becéző nevet lehet anyakönyvezni a Cicellét, amely Arany János Rozgonyiné c. balladájában is előfordul.Cicelle június 3-ra esik. Ceciliát 
A név jelentése: a római Caecílius nemzetség nevéből lett Cecil, ill. Cecilián férfinév – április 16-án van az ünnepük -, s ebből annak női megfelelője a Cecilia. Maga a római nemzhetségnév caecus – vak – szóra vezethető vissza, s úgy kapta a nemzetség  névadó őse, hogy a csatában fél szemét elvesztette, mint nálunk Vak Bottyán. A Cecilia névhez legenda is fűződik: Szent Cecilia Kórus a III. századból ókeresztény vértanú lett. Cecilia az egyházi zene védőszentje, aki a szegedi néphit szerint a Holdban él, ott hegedül, Szent Dávid fia pedig táncol hozzá.
Hogyan lett a középkor végén a musica sacra: az isteni zene – védőszentje, nem egészen világos. A legendájában égi jegyese lehetett, a házasságban is szűzen élt, a régi szólás szerint az ördög menekül arról a helyről, ahol tiszta zenét hall. Raffaello, az olasz reneszánsz festője már orgonával, muzsikáló angyalok között ábrázolta, Liszt Ferenc pedig oratóriumot szerzett a tiszteletére.

     Klaudia emlkeztett Ceciliára, nem hízelgő jelentéssel: a római Claudius nemzetség nevére vezethető vissza, a nemzetség pedig a claudis, sánta, féllábú közszóból vette eredetét.
A latin Claudius férfinév magyar megfelelője Kolos, s ugyanez áll a Scholastica női név után is. Február 10-i Skolasztika névben a mi iskola szavunk latin eredetije, a schola rejlik benne, s azt jelenti az iskolához tartozó, tanító, ill. tanuló.
 

      Kelemen november 23-i ünneplőkkel jelentése már hízelgőbb, mint a Claudiusé: jámbor, szelid jelentésű latin Clement származéka.
században élt Kelemen pápa Péternek, Jézus apostolának volt tanítványa, a harmadik utóda a pápai trónusnak. A bányászok egykor védőszentjüket tisztelték benne. A rozsnyói Kálvária XVIII. Századi kápolnájában ott látható ma is a képe, úgyszintén Körmöcbánya Szentháromság-szobrának egyik kődomborművén. Az Érdi-kódex mondja el, hogyan lett a bányászok védőszentje. Hitéért a Fekete-tenger partjára, egy márványtáblába száműzték rabszolgamunkára, ahol a munkások a szomjúságtól is sokat szenvedtek. Ő azt mondta a többieknek: Imádkozzatok! Meglátott egy bárányt, a jobb lábával vermet vájván, azt jelentvén, hogy ott ássanak, az Úristen vizet adott nekik.
Kelemen női párja a november 23-i Klementina.

     Márton november 11-én üli a névnapját, a híres Márton-napi lúd elfogyasztásával. Ez a nap fontos időjósló nap volt régen. A Márton napra levágott lúd mellcsontja megmondta, hogy milyen idő várható, ha barna volt, esős, ha fehér, havas telet vártak. Hogyan került a magyaros ruha Szent Mártonra?
A hagyomány szerint a későbbi tours-i püspök a mai Magyarország földjén, római Pannoniának Sabaria nevű városában – a mai Szombathely elődjében – született Krisztus után 316-ban.
A kegyes cselekedet, a köpenye megfelezése már nem magyar földön történt, hanem a galliai – franciaországi – Amiens-ben. E földön lett később püspök, majd Franciaország védőszentje.
Egyes legendák tudni vélik, hogy a pannóniai származású szent életű püspök nem Sabariában, hanem a mai pannonhalmi apátság helyén születetett, amely korábban valóban a Szent Márton (Győrszentmárton) nevet viselte, mindaddig, míg Kazinczy Pannónhalmára át nem keresztelte. Nem ok nélkül adott magyar ruhát rá az osztrák szobrász.
November 11-én a rómaiak Aesculapiust, az orvosistent ünnepelték ilyenkor, s ludat öltek, amely a hadisten Mars szent madara volt: a harcius madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől. Mátyási József lúdjával is megemlékezik nemének e dicső fegyvertényé-ről.
A kakas itt gallokat jelenti, egy téves népi szófejtés alapján, amely népnevet a kakas jelentésű gallus szóhoz kapcsolta. A lúd római szófejtéssel „avis  martis – Mars isten madara, afféle népi szófejtéssel avis Martim – Márton madara lett a keresztény naptárban, a protestánsok  még Luther Márton nevenapjára ürítgették a poharaikat ilyenkor.
A név pedig – amint az avis Martis már elárulta: latin eredetű hadisten, Mars nevéből ered, s azt jelenti: Mars istenhez hasonló, vagyis merész, bátor.

      Andrásnak két névrokona van, az Endre és az Andor. Mindhárom közös őse: a férfi, ill. férfias jelentésű ógörög, Andriász. András a görög név latinos Andreál jelentésből honosodott meg, az Endre a görög név szláv Andrej, vagy németes Endres, Enderle formájából. Andorjás alakban fordult elő – Hernádszentandrás neve egy XIV. századi oklevélben pl. Zent Andoryas, a mai Rábaszentandrás neve 1469-ben már Zenthandras, Árpád-korban az Endre ugyanolyan népszerű volt, mint az András, Rábaszentandrás mellett Szentendre is földrajzi név, 1458-i oklevélben Zenthendre formában tűnik föl. Később Endre feledésbe merült, a tudós XVIII. Századi erdélyi prédikátor, Bod Péter irányította rá a figyelmet….
Katona József, a  drámaírás megteremtője is ezért nevezte XIII. században játszódó szomorújátékában II. Endrének. 1504 Andrással szemben 251 Endrét kereszteltek meg, hátuk mögött kullog Andor 55 fővel.
1945. előtt a rendőrőket is Andrisnak becézték.
Ma Bandinak nevezzük a becenevüket. Andorról még annyit, hog a régi Andorjásból rövidülhetett, mások szerint a római Andronicus személynév régi magyar Andornak alakjából. Andornaktálya mutatja, hogy földrajzi névhez kapcsolva itt játszódott egyik Andor története.


      Jánost 1967-ben 4420-an kapták, Erzsébetet pedig 3394-en, de ha hozzájuk vesszük az Izabellákat – Elisabeth nyugati keresztnévként, eredeti jelentése: Isten az én esküvésem Ilosvai verses névmagyarázata szerint.
Erzsébet a bibliai Újszövetség, Lukács apostól evangéliuma szerint Zakariás főpap felesége volt, Keresztelő János anyja, kinek születése a Jézusét megelőzte. Héthónapos terhesen meglátogatta Máriát a Biblia szerint, mint názáreti ács feleségét, s Erzsébet méhében a magzat örvendező repedéssel jelezte a Megváltó közelségét. Erzsébet mondta ekkor isteni sugallatra, hogy:”üdvözlégy”. M.S. mester 1506-ban megfestette e bibliai történetet.
Erzsébetekről, a Lizikről, Izabellákról, Izákról szólva a december 1-i Elzákat sem hagyhatjuk említés nélkül: az Elza nem más, mint Erzsébet nemes Elisabeth alakjának – Beethoven Für Elise) rövidülése. Az Elizából lett nálunk az Elza.
1967-ben 15 kislány kapta az Elisa nevet, míg a május 6-i Elizt csak egyetlenegy, s május 24-i Elizát pedig egy sem.
Becéző alakjai: Örzse, Bözsi, Zsóka, Böske.
Erse-Perse, Örzse-pörzse ikerszó volt, a Pörzse ebből önállósult, majd lett belőle Börzse, majd Bözse, Bözsi, Böszike, végül Böbe.


     Katalin Erzsébet vetélytársa, míg Erzsébetek november 19-én, a Katák, Katalinok november 25-én tartják névnapjukat. 1967-ben 3779-en kapták ezt a szép nevet. Hozzánk a németből került Katharina alakban, oda viszont a görögből, ahol Aikatheriné azt jelentette: mindig tiszta. A görögökhöz egyiptomi alakban jutott, ahol azt jelentette: korona.

A középkori nagy népszerűségbe belejátszott alexandriai Katalin legendája, aki bölcsességével ötven tudóst nyert meg a kereszténységnek, s mikor Maxentius császár kerékbe törette, a kínzóeszköz a legenda szerint darabokra hullt. Lefejezésekor pedig holttestét angyalok vitték a Sinai-hegyre, ahol tiszteletére kolostort építettek.
A Kata, Kató, Katinka, Kitty, Katica egyaránt e név változatai.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés