Este, mikor sétáltunk az utcán,
csengő hangra figyeltünk fel:
a Télapó ment el mellettünk szekéren,
rajta piros ködmön, kucsma,
s szakálla világított fehéren,
s mellette a Krampusz ült
talpig feketében.
A Télapó, a Télapó!
A rossz gyereket megrovó,
a jókat megjutalmazó!
A csöppek ilyenkor kitisztogatják
csizmájukat, cipőiket,
s várják, mit tesz bele Télapó,
csomagot, vagy talán virgácsot?
Ekkor megfogadják: ezentúl mindig
jók lesznek,testvérekkel sem veszekszenek,
s nem sütik le szemüket,
mert ezt nem érdemelték meg.
Amikor kicsi voltam,
én is így vártam,
mi lesz a csizmámban.
Estére kitisztítottam a csizmámat,
s kitettem az ablakba,
izgatottam vártam,
mit tesz a Mikulás a csizmámba.
Vagy talán a Krampusz volt az?
Soha nem sikerült meglesnem.
Már egy éve várjuk,
örülünk, hogy látjuk,
boldog most a sok gyerek,
mert Télapó megérkezett!