Borbála régen nagyon közkedvelt volt, Bori, Boriska, Borcsa tanúsítják. Borbála párja a Boróka.  
Borbála nem más, mint a görög eredetű Barbara megmagyarosodott alakja, neve azonos a barbár közszóval, annyit jelentett: idegen, külföldi nő.
Maximianus császár idejében i.e. 250-310-ig Nikodémiában élt egy előkelő pogány úr, Dioscurus. Az ő leánya volt Barbara, aki az új hithez szegődött, s ezért tulajdon apjától is megalázó bűntetést szenvedett el, melyeket boldogan vállalt, kivégeztetése előtt utolsó perceiben imádságára szózat jött az égből. Így lett Krisztus jegyese, a jó halál egyik legtiszteltebb középkori védőszentje.
Éva leányai azonban, akik nem mennyei jegyességre vágyakoznak, azt szeretnék megtudni, a december 4-i Borbála-napon is, hogy ki lesz a földi jegyesük. Ehhez számtalan népszokás fűződik, az ún. Borbála ággal.
A Borbála ágat karácsonyig minden adventi mise után megöntözik.

     Barbarát görög eredettel a december 7-i Ambrus követi,  igen szép a jelentése: halhatatlan, azonos eredetű a régi görög istenek halhatatlanságot adó eledelével, az ambróziával.
Volt Ambos és Ambró alakja is, de ma már az Ambrus csak vezetéknévként ismeretes.

     Atanáz, halhatatlan jelentésű görög Athanasziosz latinosított formájának rövidülése. A görögkeleti, bizánci kultúrájú országokban gyakoribb, pl. a bolgár származású Dimitrov Atanáz  fogorvos tette ismertté. 

     Lázár december 17-re esik bibliai, héber eredettel. A héber Eleazar származéka, s azt jelenti: Isten a segítőm.
A Bibliából Lázár feltámasztása ma is eléggé ismert történet, az irodalomból a bélpoklos szegény Lázár-ról szintén példázat a Szentírásból van, melyet Károli Gáspár így adott elő klasszikus formában: „Vala  pedig egy gazdag ember és öltözék vala bársonyba, bíborba és minden napon vígan lakik vala. Vala pedig egy Lázár nevű koldus,…… fekélyekkel teljes vala. És kíván vala megelégedni a morzsalékokkal, melyek hullanak vala a gazdagnak asztaláról, de az ebek is eljőnek vala és nyalják az ő sebeit. Lőn pedig, hogy meghalna a koldus és vitetnék az angyaloktól Ábrahám kebelébe. Meghala vala a gazdag is és eltemettették. És a pokolban felemelvén az ő szemeit, mikor volna kínokban, látá Ábrahámot távol és Lázárt az ő kebelében…..
A bélpoklos eredetileg bőrpoklos, leprás. Lázár betegsége magyarázza, hogy az olaszban a leprások ispotályait miért nevezték lazzarettónak, s hogy az angolban miért lazarett(o), a franciában miért lazare a ragálygyanús helyről érkező hajók vesztegzárállomása. A németben pedig – a II. világháború idején láthattuk – Lazarett, Kriegslazarett volt a tábori kórházak neve. Az olaszban még egy közszó szóletett a bibliai Lázár nevéből: a koldus jelentésű lazzarone.

     Miklóst a gyerekek Mikulás napjának ismerik, a Mikulás nem más, mint a Miklós név szláv változata.
A legendás életű püspök, aki a IV. század közepén halt meg, a felebaráti szeretet gyakorlásában tűnt ki: a Mikulás napi ajándékozás is az ő emlékére történik:  a legenda szerint a püspök egy szegény család házába az ablakon át aranyat dobott, amelyből a három szegény leány hozománya lett. Erre emlékezve teszik a cipőiket a gyerekek az ablakba december 6-án, várva, hogy a Miklós püspököt ábrázoló szakállas Mikulás-apó belerejtse ajándékát – ha nem is aranyat, legalább csillogó, aranyos pappirokkal burkolt csokoládét, diót, édességet.
A szent életű püspök neve a cseh és a szlovák nyelvben lett Mikulas, s ezt ők szabályos férfinévkként használják a Miklós megfelelőjeként.
Az oroszoknál is híres Miklós püspök, náluk már Nyikoláj a neve, ez közelebb visz a név eredetéhez. Zrínyi Miklós így írta alá latinul fogalmazott leveleit: Nicolaus Zrínyi. Ez a név található a nyugati nyelvekben is, a németben Nicolaus, franciában Nicolas, angolban Nicholas.
Görög eredetű, a Nikolaosz szó első tagjában a győzelem jelentésű niké szerepel, második tagja pedig a nép jelentésű laosz-szal azonos.
Az Ábrahám is földrajzi névvé lett – Ábrahámhegy -, az Ábrahám idővel Ábránná változott, s ebből fejlődött később Ábrány, Bükkábrány, Nyírábrány.
A költő Berzsenyi Dániel a niklai remete, nem Nikláról, hanem Mikláról keltezte leveleit, s az a Mikla a Mikola alakból rövidült egy szótag kicserélésével, Mikola visszatért a név eredetibb alakjához, a Nikolaoszhoz.
 

     Luca a fény jelentésű latin lux, lucisból származik, azt jelenti: hajnalban született, s voltaképp a latin Lucia névből alakult a régi századokban nyelvünkben. A Luciák december 13-án tartják a névnapjukat.
Legismertebb szokás, vagy babona a Luca széke, amelyet december 13-án kezdenek el csinálni, különféle faanyagból róják össze, minden nap valami újabb darabot toldva hozzá. A hagyomány szerint aztán, aki az éjféli misén ráült erre a lassan készített székre, meglátta a boszorkányokat, más szerint a jövendőbelijét……

     Eulália december 10-én ünnepel. , mely név magyarázatát egyszerre két költő is megírta a XVI. században. Kosztolányinak édesanyja viselte ezt a nevet, szépen-csevegőnek nevezte édesanyját.

     Csaba, Csanád. A Csanádot Vörösmarty újította fel. A hun-magyar mondákban Csaba királyfi Attilának, a nagy hun fejedelemnek Honorius görög császár leányától született fia volt, aki atyja  s csatát vesztve Görögországba menekült.
A mondabeli királyfi nevét számos Csaba elemű helynevünk őrzi (Békéscsaba, Piliscsaba, Rákoscsaba, Hejőcsaba és Csobaj). Minden bizonnyal ótörök eredetű, s jelentése: ajándék, mint a Teodórának, Dorottyának, Donátnak.
 A katolikus egyház ekkor tartja a kisázsiai V. századi hitvalló, Szent Szabbas emléknapját, a héber eredetű Szabbás napját a vele összecsengő pogány Csaba emléknapjává is tették. Van Csabának névnapja december 5-én,  április 12-én, július 6-án és október 6-án.

     Aladár, Csaba fivére volt, szintén törökből fejthető meg, de azt jelenti: kóborló, pásztor, vagy testőrhadnagy. Más magyarázat szerint a germán Aldarik rövidülése, s jelentése: mindenben hatalmas. Az előljáró jelentésű iráni aldar szóval is összekapcsolták.  Attilának név   jelentése: maga is az atya.

     Csanád Anonymus szerint I. István unokaöccse volt, aki Marosvásárnál győzte le Ajtonyt.

     Etelka névre 1788. után lehet rábukkanni. Ekkor jelent meg Dugonics Andrásnak Etelka c. ál történeti regénye, amely a honfoglalás korába helyezett történetével voltaképp a maga korát bírálta, elsősorban II. József császár germanizáló intézkedéseit.
Némelyek szerint a német eredetű Ottilia magyar párját akarta megalkotni az író Etelkával.
A december 13-i Ottilia név jelentése nem költői: öröklött vagyon. 1967-ben 40-en kapták hazánkban.
Attila női párjaként készült Etelka, régi Etele változatából. December 16-án van a népnapja. Eta becézője is anyakönyvezhető, így ez a január 29ii név is idetartozik.

     Jolánról szintén Dugovics András írt, Jolánka néven, de ez a név már az Etelkában is előfordult. Jóleán, Jólán becéző alakja. Jóleán már a középkori magyar névanyagban is előfordult női névként. A Jolánkák június 15-én ünnepelnek, Jolantha görög névvel lefordítva: a viola virága.

     Attila voltaképp nem hun név, hanem egy király gót atta – atya – nevének kicsinyítő képzős származéka: vagyis a jelentése atyácska, s ez a név nemigen illett a félelmetes Isten ostorához. 
Attila első feleségének a neve Réka volt. Ez a név Attila udvarában is megfordult bizánci görög történetírónál, Priszkosz rétornál Kreka, Rekan alakban fordul elő, magyarosított változata a Réka. 1967-ben 45-en kapták hazánkban. A név ótörök eredetű, eredetileg Arikannak hangzott, s ennek magyarosított alakja, az Arika anyakönyvezhető, augusztus 17-én van a névnapja, míg a Rékáé november 10-én.

     Zoltán Etelka párja Dugonics András regényébe, Árpád fejedelem fia.
Zoltán a török szultán megfelelője, azt jelenti: fejedelem. A március 8-i Zoltán a László után legnépszerűbb férfinevünkké lett.

     Árpád  név alakja ótörök eredetű, fontos gabonanövény neve: árpa, ahogy a régi nyelvben volt Buzád név is. A múlt században volt női párja is: Árpádina.

     A december 16-i Előd annyit jelent, elsőszülött, ős. Előd, mint kende, vagyis vezér, fejedelem – ebből ered a május 30-ig Kund név, átengedte a vezetést a honfoglalás előtt Álmosnak, Árpád atyjának.
Álmos teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, s ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt Álmosnak. Latinul almus jelentése: áldásthozó, kegyes. Az álmosok január 1-én, ill. február 20-án tartják a névnapjukat.

      Emese július 5-re esik, méltó párja Attillának, aminek jelentése atyácska, az Emesének pedig anyácska.

     Tas nevét egy helynév őrzi Pest megyében a Duna mellett, s e név fölismerhető a török nyelvű űzbégek fővárosának. Tas magyar megfelelője a régi Keve. Taskent város jelentése: Kőváros.
Kevék június 29-én tartják névnapjukat.
A Töhötöm szintén ótörök eredetű, Tétény eredetibb változata.

     Botond mondabeli neve buzogány jelentésű bot szó származéka, buzogányos harcos a jelentése. Május 16-ra és júllius 28-re esik viselőinek névnapja, akik egyre többen vannak.  .
Töhötömöt a honfoglaló hét vezér egyike viselte, s annyit jelent: fejedelem.

     Bulcsú neve ótörök bocsát igéből fejthető meg, s annyit jelent: vért –bocsátó.
A június 4-i Lehel, amely ősibb Lél változata hazánkban 5-en kapták, a Búlcsút pedig 4-en. Az augusztus 2-i Lehel bizonyára lehel, lélegzik igével függ össze, s annyit jelentetett: kürtös.


     Ádám és Éva a két szem szilva, karácsony. Baja városának címerében is Ádám és Éva szerepelt, a helység mezővárosi rangra emelkedett karácsony napján 1699-ben. A Somogy megyei Németládon karácsonykor a fiúk és a lányok előadták a bibliai történetet Ádámmal, Évával, az Úristennel, két angyallal és Luciferrel.  Almával  díszítették fel a karácsonyfát.
A középkori legenda szerint a bűnbeesés után Ádám a tudás fájáról magával vitt egy ágat, s ebből kovácsolták később a golgotai keresztet.
Ennek a hitnek a regéjét őrzi az erdélyi régi Alsó-Fehér megyében lejegyzett kálvinista köszöntő is.

     Karácsony eredete: idegen nyelvekben Krisztus születésére utaló szóval nevezik meg – olaszban Natale, a franciában la Nativité, ill. Noel a neve, s ez a Noel nem más, mint szabályos hangtani fejleménye a latin Natalis (dies), a Születés napja” kifejezésből. A rómaiak is megünnepelték – őskeresztény egyház – az Új Nap születését: „Szép jel és szép csillag, szép napunk támadt…”
Itt kell megemlékezni a Natáliákról, Natasákról is, akiknek a neve a latin dies natalis Dominiből származott, azt jelenti: Az Úr (Jézus) születése napja.
 
A karácsony latin eredetű földrajzi név is lett: a dél-afrikai Natal tartomány onnan kapta a nevét, hogy a portugál Vasco de Gama 1497. Karácsonyakor vitorlázott el a mai Durban közelében. Hasonló eredetű az 1597. Karácsonyán  alapított Natal város neve is Braziliában.
Natália-Natasa-nap december 1-re és 9-re esik.
Hasonló eredetre vezethető vissza a december 20-i Domokos, ill. volt Domonkos is. Az Úr napjának, a vasárnapnak latin neve Dominica volt, a dominus jelentése: Úr. Az augusztus 4-i Domokost 1967-ben két kisfiú kapta, a Domonkost 5.
Idetartozik még a spanyol Dolores, a megfeszített fiáért szenvedő Máriát Mater Dolorose – Fádalmas szenvedő Anya néven nevezték latinban.
A szeptember 15-i Dolóresz anyakönyvezhető, 1967-ben egy kislány kapta ezt a nevet, becéző alakja: Lola.
Krisztus angolban kapcsolódik karácsonyhoz. A Christmas első eleme Krisztus rövidült alakja, a mas pedig azonos  a nálunk használt mise angol megfelelőjével, a mass-szal.
A mi karácsony nevünk sem krisztus nevéből ered: az ősszláv korcsuny, amelyből a bolgár kracsún, szlovák Kracún, régi orosz korocsony stb. lett szó szerint azt jelentette: lépő, átlépő, s arra a fordulónapra, a téli napfordulóra utalt, amely december 21-én, karácsony táján következik be.
Az Édenkertben azonban, ahol a bibliai történet szerint Ádám apánk és Éva anyánk élt, az évszakok váltakozásának, a napfordulóknak nem volt még szerepük, csak jóval teremtésük után, amelyet a népszerű Száz és négy válogatott bibliai históriákban így adott elő Fodor Pál a XVIII. Század derekán: „Midőn az Isten egyéb dolgoknak teremtését elvégezte volna, így szólla Teremtsünk Embert a mi képünkre, két Embert, egy Férjfiát és egy Asszonyi-állatot.
Egy századdal később a magyarkodó, délibábos szófejtés meg is oldotta a kérdést, az Ádám és az Éva eredetét: mindketten született magyarok voltak, egymással magyarul szóltak a Paradicsomban, nevük is úgy keletkezett, hogy Ádám ada a tiltott gyümölcsből asszonytársának, Éva pedig eve belőle. Igaz, hogy a Bibliában fordítva volt, Éva szakított a gyümölcsből, s ada belőle Ádámnak, aki eve is abból, s a torkán akadt almától támadt a gégéjében az Ádámcsutka.
 
A nem délibábos nyelvtudománynak annál több gondot okozott a két név megfejtése. Éva Ádámtól kapta a nevét, mivelhogy ő lett az anyja minden élőnek, a héberben Havva volt, ebből lett a görög nyelvű biblia fordításban Eua, majd tovább a latinban Éva. A héber Havva az élet jelentésű haja szóval csakugyan azt jelenti: élet, életadó nő. Más magyarázat szerint sumér ama szó rejlik benne, amely anyát jelent

Ádám nevét legtöbben a sumérból magyarázzák, ahol az ad-amu azt jelentette: atyám.
Ádám nem személynév, csupán ember jelentésű közszóként szerepel, s hasonló a helyzet Évával is, csak a kereszténység terjedésekor kezdték Évaként használni.
 
Az Örök Éva legfőbb gondja a férjhezmenés, de már nem érik be egy fügefalevéllel, nercbundát, vagy nagyestélyit várnak a karácsonyfa alá.

     Noémi szép bibliai eredetű névnap karácsony estéjén. A héber szó jelentése: gyönyörűségem. 

Noé a bibliai vízözön előtt bárkát építő egyetlen igaz ember a héber Noah, nyugalom jelentésből született, másképpen vígasztalásból. Ő ültette az első szőlőtőt is. Nova és Noha néven ismert szőlőfajta az ő nevét viseli.

     Karácsonyra esik István, karácsony II. napjára.
Istvánozás-hoz tartoztak a népi felköszöntők, regölések. Csongrád megyei Pusztaszeren a gyerekek így köszöntötték karácsony estéjén az ablak alatt énekelve az Istvánokat: Kinek ma föltetszett szép fényes csillaga, úgymint Szent Istvánnak holnap lesz a napja. Kérjed istenedet, terjessze ki karját, hogy bőven árassza az ő szent áldását…..
A regölés ősi szokása a kereszténység előtti időbe nyúlik vissza: termékenységvarázsló szokás volt a téli napforduló idején, amit a múlt században lejegyzett, s helyenként ma is élő szövegei nyilvánvalóan elárulnak: ….megjöttek, megjöttek Szent Istvánt szolgái, kinek füle, kinek lába el van fagyva. Nyomjuk-e, vagy mondjuk?…..

     István párja Stefánia december 26-ra esik, a több, mint ötezer Istvánra alig tiz Stefánia jutott az utóbbi időben. Stefániából rövidült a Fanni is, amelyet Kármán  József Fanni hagyományai tett itthon népszerűvé, s hasonlóan keletkezett, mint Radnóti Miklós versei: a Vica is az Éva, Évica becéző alakjából. 1967-ben egyetlen kislány sem kapta a Fanni nevet, március 9-én tartanák a népnapjukat.
Csokonai vidám versében Fazekas Mihály Lúdas Matyit író unokahúga névnapjára írta az Éva napra c. verset. Töltsünk a pohárba bort és míg Bagamérba menne a fakóm, igyunk egy sort mondván: Ádámné lyánykája első anyánknak druszája……..Éljen Éva, s ponktom.


     István névnapja december 26-án van, Karácsony II. napján, míg a Jánosok december 27-én várják a köszöntőiket.
Bár a szólás is azt tartja, az Isten is János, a statisztika szerint mégis az Istvánok vannak többségben. 
Nálunk az országalapító Szent István király viselte, de ő is már – az egykori Vajk – a bibliai István protomártírról – azaz első vértanúról – kapta a nevét, akit az Apostolok Cselekedetei szerint hite miatt megköveztek.
Szent István vértanút tartják a lovak és kocsisok védőszentjének. Ez feltehetően germán mitológiai elemekre vezethető vissza. Ünnepén, december 26-án bort szoktak szentelni..
István név görög eredetű, ahol a Szephanosz szó szerint azt jelenti: virágkoszorú, korona. Ilosvai megtoldotta az islóg jelentésével: lemezdísz, flitter jelentéssel.
Becéző alakjai: Pityu, Petya, sőt a Csépán is.  A görög-latin Stephan(us) elé mássalhangzó-torlódást kerülő nyelvünk betoldott egy ejtéskönnyítő i-hangot, így lett a scholából iskola, a Strangból istráng. De más nyelv is megtette ezt a spanyoloknál, p. Esteban a név alakja.
Pista hogyan lett Istvánból? Az Isti ma is jól ismert becézőnév, Isti-Pisti, Ista-Pista ikerszóból önállósult a Pista, mint Anna-Pannából a Panna, Panni  keletkezett.
A kicsinyítő képzővel ellátott nevekből egyedül a Janka maradt életben, amelyet a Johanna megfelelőjeként használtak, de a Johanna ma is népszerűbb, mint a Jankó női párja: 
János számos alakban él az európai nyelvekben a német Johanntól és Johannestől a spanyol Juanon, román Ionon, szerb-horvát Jovanon át az angol Johnig, Johnny-ig, sőt Jackig.
A bibliai-héber Johanan név görögös-latinos Johannes alakjából lett nálunk Joanes, majd Joános, s végül a két szótagú János. Jelentése igen szép: Isten kegyelme, vagy Isten kegyelmes.
Ezt a nevet viselte a Jézust megelőző keresztelő Szent János, aki az Embernek a fiát a Jordán vizében megkeresztelte, ,s ezt a nevet viselte Krisztus egyik tanítványa, János, a szeretet apostola is, akire a Megváltó a keresztfán haldokolva a Biblia szerint az anyját bízta.
Iván júniusban van, azonos a Jánossal, sőt nemcsak Iván, hanem az Ivó név is. Szent Ivó a szegények védelmezője, s így később a jogászok, ügyvédek, törvényben járók védőszentje. Hazánkban is kialakult a tisztelete: a Pázmány Péter alapította 350 éves nagyszombati, majd pesti egyetem jogi karának ő volt a patrónusa, s május 19-i névnapjáról ünnepélyesen emlékeztek meg: egy professzor vagy egy diák emlékbeszédével.
Eredetileg tiszafa volt a jelentése, vagy tiszafából készült íj a germánoknál, ők a magyar – deákok – iszik ige származékát tisztelték Ivóban.
A szeretet apostolának csodatételére – a méregpohárból a mérget kiszedte – vezethető vissza az az ősi szokás, hogy búcsúzkodás előtt Szent János-áldást, János-áldást, vagy János-poharat iszunk.

     Tamás szintén bibliai eredettel bír.   A szólásmondássá vált hitetlen Tamás nem valami hízelgő, s belőle lett a közszó, a tamáskodik ige, kétkedik, hitetlenkedik jelentésével.
Fodor Pál a feltámadott Jézusról szólva: „Ugyanazon nap délután megjelent az Úrjézus két tanítványoknak is, akik Jeruzsálemből egy Emmaus nevű faluba mennek vala. ….Akkor eljöve Jézus és megálla középben, és monda nékiek: Békesség tinéktek! A tanítványok pedig elsőben megrémülvén és elálmélkodván, állítják vala, hogy valami lelket látnának. Örvendezének azért a tanítványok, hogy látták volna az Urat. Tamás apostol pedig nem vala akkor ővélek, és midőn a több teljességgel hem hívé. Azután azért nyolcad nappal ismét eljöve Jézus az ő tanítványaihoz, mikor Tamás is ővélek vala. Akkor parantsolá az Úr Tamásnak, hogy ő a maga ujját az ő oldalába és a kezein lévő szegek helyébe botsátana. Ezután osztán híve Tamás.”
Tamásnak nem hitetlen eredeti jelentése, sokkal szaebb, a görög Thomasz alakjára gondolunk, ami azt jelenti: csodálatos.
Teomo arameus nyelven azt jelentette: iker. Szintén a zsidóság körében használatos név.
A Tolna megyei Tamási, bácskai Szenttamás nevű helység is Tamásról kapta a nevét. Március 7-én van Aquinói Szent Tamás emlékünnepe, december 29-én pedig Becket Tamásnak – Canterbury-i Szent Tamásnak, II. Henrik kancellárjának a névünnepe, aki szembefordult vele a pápa ellen, ezért életével fizetett. Az angol rendőrök beceneve ekkor tommy volt.


     December 29-én még egy Ószövetségi név ünnepe van: Dávidé.
 
I.e. mintegy ezer évvel ült Izrael trónján, számos legenda, szólás-mondás fűződik a nevéhez. Dávid és Góliát harca jelképe lett az egyenlőtlen, s mégis az igazabb kicsik győzelmét hozó küzdelmeknek.
Dávid a nyáj mellett gyakorolta a hárfaverést, s legméltóbbnak találtatott arra, hogy az udvarhoz vitessék. Saul előtt már fiatal korában ismerős volt Dávid.
A Dávid név a héberben azt jelenti: kedvelt, szeretett barát, más vékekedés szerint: egyesítő. A néphitben a zsoltárköltő, énekszerző Dávid maradt meg, úgy vélik, hogy a teleholdban Dávid hegedül.
A Dávid most családnévként gyakori. 1967-ben heten kapták a Dávid nevet.
Dávidból lett vezetéknév: Dakó, Dása, Dóka, Davidovics – azt jelenti bibliai eredettel: Dávidfi. De még a Dósa, Dózsa családnév is Dávid becéző formája lehet, a székelyek, kivált a szombatosok kedvelték a bibliai neveket, náluk gyakori családnév. Jászdózsa helység egy Dósa – Dausa -, vagyis Dávid nevű birtokosról kapta a nevét, ahogyan a Vas megyei Dávidháza s a Bács-Kiskun megyei Dávad is. A régi kollégiumok diákjai a tréfás, pajkos énekeket is tartalmazó köteteket gyakran Dávidné zsoltári, Dávidné dudája címmel gyűjtötték egybe.

     Ezekben találunk névnapi üdvözlőverseket is, felköszönthetjük vele a december végi – 28-i – Kamillákat.
A Kamillában keresni kell a gyógynövényét, a székfűvirágot görögben, a mi mezei kamillánk chamaimelon volt, s jelentése földi alma lehetett. A női név a latin Camillus származéka, s ebből lett nálunk a Kamill, ill. olaszos Kamilló. A név jelentése ez volt: sok embert nem foglalkoztat nálunk e név eredete, a július 18-i Kamillt egyetlenegy, a Kamillót két kisfiú kapta, Kamillának tizenöt leánykát neveztek el.


     Szilveszter II. Szilveszter nevet viselte s ezt a nevet kapta Petőfi Az apostolnak hőse is, mivelhogy a költővel együtt éppen Szilveszter éjszakáján született.
Ha az István görög, Szilveszter meg római, latin eredetű: az erdő jelentésű silva származéka, eredetileg azt jelentette: erdei, erdő mellett lakó ember, vagyis a rengeteg fia, mint Ábel.
Szilveszternél kell megemlékezni Vidről, Gujdóról, Guidóról.
Vid délszláv Gujdo megfelelője. Gudio pedig Wido – latin Vitus – romanizált alakja. A név Wido alakjában az erdő jelentésű Wald közszó lappang, s ennek folytán azt jelenti: erdőből származó. Itt a rokonsága Szilviával és Szilveszterrel. A Vida, Vidos itt családnév lett.

     Szilvia  latin eredetű Szilviusz férfinév női megfelelője, Szilvánusznak női megfelelője az erdő jelentésű latin silva, amiből a Szilvia lett.
Petőfi  Ádám és Éva bölcsőjébe tette Szilvesztert, Petőfi Szilvesztere: „én is egy sugár vagyok!” mutatja az apostolságnak a kezdetét, bár ez a könyvben nem szerepel.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés