| Blog : Fehér Sára: A negyedik évszak... |
Fehér Sára: A negyedik évszak...
2009.02.03. 12:34
Itt van még a tél, bár fehér hótakaró nélkül. Olyen igazi tél most sem volt, legfeljebb síkos utak, melyek balesetveszélyesek. A téli szépségről szól a Klarisz által hozott verse Fehér Sárának.
Ráült a tájra a dér.
S havat lapátoltat a tél.
Őszapó elhagyja az avarlepte tájat,
S a juhász sem terelgeti már a nyájat.
Vastag ruhába bújik,
És tűri, amíg nem múlik.
Tűri, hogy húsába marjon a fagyos hideg,
S meg kocogtassa vállát vacogó rideg.
Van öröm, mi bódító.
Puha, selymes hótakaró.
Víg gyermekek kacajától hangos szánkázás.
Mozgásra késztető visító sinkózás.
Cudarul reszket e tél.
Vacogós ráncos a levél.
Fáknak meghalt ruháján sétáló zimankó,
Kegyetlen erejét délcegen mutató.
Tombolj hát hideg jégfagy.
Erőd majd úgy is alább hagy.
Tavasz asszony kezében a langyos viselet,
Mosolyog, s haragod űzi majd kikelet
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Caterine versei 
