Kovács Erzsi börtöne sok bajt okozott az igaz embereknek, s teszi ezt a mai napig, bár az emberek elhunytak zömében.
Nem volt sehol, de sehol semmi fény,
sziklák között jártam én.
Megfogott egy égi, meleg puha kéz:
Lányom, rossz irányba mész.
Az iskolába kézenfogva vittél,
és csókkal vártál minden nap haza.
Ha beteg voltam virrasztottál
nappal, éjszaka. Köszönöm mama!
Az asztalomra barna cipót tettél,
mely lágy volt, mint az ajkad lágy szava.
Ha rossz is voltam, nem büntettél
engem meg soha. Köszönöm mama!
Én jó most sem vagyok,
rád ritkán gondolok,
alig vagyok veled.
S te mégis, hogyha látsz,
a két karodba zársz
elrejtve könnyedet.
Hogy annyi fáradsággal felneveltél,
hogy hálát érte senkitől se vársz,
ülsz magadban, elhagyatva
élted alkonyán, semmit nem kívánsz.
De huncut két szemeddel intesz,
s vigyázol reám. Köszönöm mamám!
Köszönöm, mamám! Köszönöm mamám!
szövegíró : G. Dénes György
zeneszerző : Majláth Júlia
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Caterine versei 
Nem volt sehol, de sehol semmi fény,
sziklák között jártam én.
Megfogott egy égi, meleg puha kéz:
Lányom, rossz irányba mész.
Az iskolába kézenfogva vittél,
és csókkal vártál minden nap haza.
Ha beteg voltam virrasztottál
nappal, éjszaka. Köszönöm mama!
Az asztalomra barna cipót tettél,
mely lágy volt, mint az ajkad lágy szava.
Ha rossz is voltam, nem büntettél
engem meg soha. Köszönöm mama!
Én jó most sem vagyok,
rád ritkán gondolok,
alig vagyok veled.
S te mégis, hogyha látsz,
a két karodba zársz
elrejtve könnyedet.
Hogy annyi fáradsággal felneveltél,
hogy hálát érte senkitől se vársz,
ülsz magadban, elhagyatva
élted alkonyán, semmit nem kívánsz.
De huncut két szemeddel intesz,
s vigyázol reám. Köszönöm mamám!
Köszönöm, mamám! Köszönöm mamám!
szövegíró : G. Dénes György
zeneszerző : Majláth Júlia