Kosztolányi, mint általában a régi költők tudta, hogy a tűzrózsa a mágia szimbóluma, külön fejezetet írt Mágia címmel. Ezek egyike ez a gyönyörű vers.

Én is régebben mindig azt mondogattam, ha megkérdezték, hiszek-e Istenben, hogy sajnos nem tudok, mert sok jó ember halálát végignéztem és borzalmas életét jó embereknek, de ha mégis van, bocsássa meg hitetlenségemet.

Kutasi László is ezzel kezdte versét, ha van Isten, kegyelmezzen meg azoknak, akik az iszonyatok között is emberek maradtak.

A gondolatnak valóban teremtő ereje van egyes népeknél, sőt veszélyes gondolatokban megfogant lényeket is létre tudnak hozni, melyek romboló munkákat végeznek.

Eszti osztotta meg velünk ezt az igaz idézetet.

Régi időkben, ha síró szép leánykát láttak, bizony elszomorodtak és megtörtént az is, hogy szerelmesek lettek belé, mert akinek szíve van, könnyen sír. A sírás a szív egyetlen vigasza.

Eszti csodálatos verssel lepett meg bennünket. Kár, hogy nem ismerjük íróját.

Jó éjszakát és kellemes hetet kívánok Önöknek!